Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.3. Az 1708-1715. évi országgyűlés és az 1715. évi concursus

hadiadó teljes összegét át nem vették.4'1 Ez szintén ellentétben állt az 1711. évi regulamentum vonatkozó előírásaival.

111.3. a. Adó

Az országgyűlésen a rendek kísérletet tettek arra, hogy békeidőben ne kelljen adót fizetnie az országnak. Erre alapot szolgáltatott számukra I. Lipót előző két országgyűlésen elhangzott ígérete, miszerint a jelenlegi (ti. porció alapú) rendszerben behajtott adót csak a török háború idején fogják követelni.471 472 A tényleges ok azonban az lehetett, hogy a földesurak úrbéres jövedelmei a katonaság jelenléte miatt megcsappantak.473 Az ország azonban nem kapott felmentést az adófizetés alól, sőt a Vili. törvénycikkben az országgyűlés elfogadta az állandó adófizetés elvét.474

111. 3. b. Az várparancsnokok jövedelmei és az ingyenmunka kérdése

A várparancsnokokkal szemben 1711-ben megfogalmazott panaszok az országgyűlés sérelmi feliratában 1714-ben is helyet kaptak, miszerint a kocsmáltatás és vámszedés joga akadályozza a szabad kereskedelmet, megrövidíti a földesurak, sőt az uralkodó jövedelmeit is. Az e tárgyban történő törvényalkotást a kancellária is pártfogolta,475 és az 1715. évi XLII1. törvénycikk elrendelte a törvénytelen jövedelemszerzés beszüntetését, de a jogszabály végrehajtását biztosító garanciákat nem tartalmazott.

Az erősségek számára járó ingyenmunka 1698 után ismételten rendi gyűlés tárgya lett. Megszüntetésére Pálffy János is javaslatot tett 1711-ben - miként arról a korábbiakban már olvasni lehetett. III. Károly 1715 februárjában Illésházy Miklós476 (1653-1723) kancelláron keresztül utasította az országgyűlést, hogy alkosson jogszabályt az itt tapasztalt visszásságok orvoslására, amire Pálffy Miklós477 (1657-1732) a diéta nevében határozott ígéretet tett.47S A király a nádornak címzett levelében egyértelműen megfogalmazta: a megyéktől kötelezettségeik teljesítését várja, amelyre

471 OGYK Gyurikovits gyűjtemény 700.502. 329. p. (A keltezés hiányzik.)

472 MOL N 50. Lad. R. Fasc. N. No. 85. 174. r. (A keltezés hiányzik.) Ilyen ígéret nem csupán az országgyűlésen hangzott el, hanem az 1698. évi concursus előkészítése során is. I. Lipót megígérte a vágyott könnyítés megadását (suhtevamen desideratum') Ld. PML IV. 1-b. 4. k. 57. p. Az idézetet lásd fentebb a 440. lapalji jegyzetben.

473 MOL N 50. Lad. R. Fasc. O. No. 17. 70. r. (1715. november 9.)

474 A törvény elfogadásának menetét részletekbe menően feltárta Szabó Dezső (Ld. Szabó).

475 Hunyady László kancelláriai titkár opinioja. MOL I 57. 13. cs. 1714. 24. r-v.

476 Illésházy Miklós Trencsén és Liptó megye főispánjaként 1706. szeptember 21-én kapta meg az udvari kancellári posztot, amelyet egészen haláláig betöltött, (ld. Heckenast, 2005. 199. o.)

477 Pálffy Miklós Pozsony megye örökös főispánja 1701-ben táborszemagyi kinevezést kapott, majd 1707-ben tábornaggyá léptették elő. 1713-ban országbírói posztot töltötte be, majd az országgyűlés a következő esztendőben nádorrá választotta, (ld. HECKENAST, 2005. 324. o.)

47s OSZK kt. Föl. Lat. 2914/1. 228. r. (1715. február 18-19.)

93