Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.3. Az 1708-1715. évi országgyűlés és az 1715. évi concursus

részsikert könyvelhettek el; az utolsó téli hónap készpénzjárandóságát ugyanis csak a szállás elhagyása, tehát a károk összegzése után kellett kifizetni.463

A rendek hiába kérték az igazságszolgáltatás menetének a rendezését,464 465 ennek szabályai nem kerültek be az 1711. évi pátens szövegébe. Kudarcként lehet tekinteni a várkapitányok jogkörének korlátozását célzó törekvésekre is. Ezektől eltekintve azonban számos ponton változtak a katonaság eltartásának szabályai a nemesség kérésének megfelelően, gondolhatunk csak az elöfogatok kiállításának, a hátralékok behajtásának és a számadások egyes előírásainak kérdésére. Az egyeztetések folytatására és a polgári népesség érdekeinek védelmére újabb lehetőséget kínált a következő esztendőben összeülő országgyűlés.

III. 3. Az 1708-1715. évi országgyűlés és az 1715. évi concursus

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Esterházy Pál nádor463 és az országgyűlés 1708. évi összehívásakor a királypárti rendek is a katonaság törvénysértéseit tekintette a leggyorsabban felszámolandó problémának,466 bár a diéta korai, 1710-ben befejeződött ülésszakain nem sikerült eredményt elérni, előrelépés csupán az 1711. évi concursuson történ, ahogy arról a fentebbiekben már szó volt.

III. Károly visszatérését követően szinte azonnal magyar királlyá koronáztatta magát, de ehhez az 1710-ben eredménytelenül feloszlott parlament újbóli összehívására volt szükség, ami 1712-ben történt meg. Az ismételten terjedő pestis miatt azonban rövid idő elteltével az országgyűlés újra félbehagyta a jogalkotási munkát, amelyet az 1714/1715. évi ülésszakon fejezett be. A tárgyalások során Csáky Imre kalocsai érsek kidolgozta az ország katonai berendezkedésének rendszerét, de erről az uralkodó nem vett tudomást.467 A katonaság ellátásával közvetlenül összefüggő kérdések azonban ismételten napirendre kerültek. Ennek egyik természetes magyarázata, hogy az 1711 végén elfogadott előfogat-szabályzat átültetése a gyakorlatba döcögősen haladt. Csáky Imre ugyanis 1712-ben is a szállítások lehető legrövidebb útvonalra terelését és a havonkénti elszámolások rendszerének bevezetését sürgette.46'4

Bory Gábor464 * Hont megyei követ pedig Zollenstein470 hadbiztos tevékenységére tett panaszt Esterházy Pál nádornál, mivel a katonai hivatalnok végrehajtókat küldött a megyei tisztviselők házába, akik onnan addig nem távozhattak, amíg a

463 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 12. r.

464 MOL N 49. Lad. L. Fase. K. No. 96. 50. v.

465 MOL I 57. 13. cs. 1703. 20. r. skk.

466 MOL I 57. 13. cs. 1708. 6. r. és 17. r.-18. r.

467 KÓNYI, 146. o.

468 OGYK Gyurikovits gyűjtemény 700.502. 301. p.

464 Bory Gábort 1705-ben Hont vánnegye alispánjává választották (ld. Nagy II. 173. o.)

4711 Zollenstein hadbiztos életéről kevés biztos adattal rendelkezünk. Úgy tűnik, hogy pályafutása jelentős része a Hadbiztosság hivatalához kötődik, ugyanis 1704-ben erdélyi főhadbiztos (Oherkriegscommissarius) lett, majd 1710-ben Magyarországon kapott hasonló beosztást {superior belli conmússarius). (Id. HECKENAST, 2005. 470. о.)

92