Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
állapotának folyamatos fenntartása a tulajdonos kötelességei közé tartozott, amelynek berendezési előírásai megegyeztek a magyarországiakkal.392 A szállásán tartózkodó katonák számára a kenyeret, valamint a lovak számára biztosított porciókat a Lajtán inneni szokással ellentétben nem a házigazdák vagy a tartományi konnányzat adta, hanem a kincstár, ami alatt azt kell érteni, hogy mindent a központi hivatalok, vagy azok területi szervei szereztek be, és juttatták el a csapatokhoz. A seregben szolgálóknak minden mást készpénzért kellett a helyszínen megvásárolniuk.393 A nyári mustrák, illetve táborozások idején a polgári közigazgatás feladata volt a terménykészletek felhalmozása, hogy a fegyveresek állomáshelyükön készpénzért beszerezhessék az élelmiszereket. Mindennek az anyagi háttere a pontos adófizetésen alapult, ezért a polgári közigazgatásnak minden hónap 28. napjáig kellett a következő havi részletet a hadipénztárba befizetnie.394 Az előfogatok kérdését a Habsburg Monarchia nyugati területein a hazaihoz hasonlóan rendezték, de néhány lényeges különbség tapasztalható volt. Az ezredtörzsnek és egy gyalogszázadnak Ausztriában is kettő, egy lovasszázadnak pedig egy négyökrös fogat járt már a 18. század második évtizedében is.395 Tehát e tekintetben nincs különbség a két területen alkalmazott szabályok között. A lakosságnak fizetett térítés azonban másként alakult. Magyarországon az ingyenes előfogat-állítást csupán az 1751. évi regulamentum szüntette meg, amely szerint a lakosságnak minden napi állomásra történő fuvarozás után 45 krajcár térítés járt. Ezzel szemben a civil népesség a Lajtán túli területeken már az 1710-es években is napi 80 krajcár fizetségben részesült,396 amelyet az 1748. évi rendelet is helyben hagyott.397 A sereg számára történő egyéb szállításokra további szabályok vonatkoztak, amelyek megfelelői Magyarországon nem léteztek. A vonuló katonák ellátása a kincstár vagy a tartomány kötelessége volt, de az utóbbi esetben - a magyarországi gyakorlattal ellentétben — nem az előre megszabott, hanem piaci áron történt.398 Ez a lakosság számára a mezőgazdasági termények valódi értékesítési lehetőségét jelentette, míg Magyarországon a természetbeni katonaélelmezés és az ezért nyújtott adójóváírás a készpénzforgalom akadályául szolgált. A katonák által elkövetett kihágásokat először a századosnak kellett jelenteni. Amennyiben ő nem adott jóvátételt a panaszosnak, az ezredeshez lehetett fordulni 8 nap elteltével. Az esetet a tartományi hivatalnak ( Landesstelle) is jelenteni lehetett, de az alaptalanul vádaskodót itt büntetésben részesíthették. A magas rangú tiszt által elkövetett kihágást és testi sértést az ezredesnek és a fent említett tartományi hivatalnak kellett mdomására hozni.399 A jogsértések kivizsgálásának szabályai Ausztriában a magyarnál 392 Verordnungen und Gesetze, 54. о. 393 Verordnungen und Gesetze. 58. o. 394 Verordnungen und Gesetze, 60. o. 393 LüNIG 1. 182. 0. és LÜNIG 11.730. o. 396 LüNIG I. 182. o. és LÜNIG 11.730. o. 397 Verordnungen und Gesetze, 62. o. 398 Verordnungen und Gesetze, 60-61. o. 399 Verordnungen und Gesetze. 65-66. o. 76
