Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
alkalmakkor a megyék tevékenységét ne gátolják.’76 Előírták, hogy a fegyveresek a megyei tisztviselőkkel illő tisztelettel bánjanak, amiben a hadbiztosoknak kellett jó példával elöljámiuk.370 * * * * * * 377 * * A polgári lakosság mindkét csoportját érintette a vadászattal kapcsolatos pontok tartalma. A téli szálláson tartózkodó katonák a jobbágyokat sokszor arra kötelezték, hogy a vadászatok alkalmával útmutatást adjanak a náluk „vendégeskedő” fegyveresek, különösen a tisztek számára. A nemességet pedig a birtokain található állatállomány, különösen a nagyvadak pusztítása érzékenyen érintette. A fentiek miatt I. Lipót már 1695-ben parancsba adta, hogy a szolgálatában állók közül senki ne kényszerítsen parasztokat vadászatra vagy ehhez hasonló munkára.37'4 Hasonló tiltást a későbbi regulmentumok is tartalmaznak.3 6 A nemesek elkerített vadaskertjeinek érinthetetlenségét 1697-ben mondták ki egyértelműen. A szabályok ekkor még viszonylag nagy szabadságot engedtek a katonák efféle kedvtelésének, mivel a vadászati jogokat eddig még nem szabályozták Magyarországon.380 A Rákóczi-szabadságharc után a közkatonák számára megtiltották a vadak kilövését.381 III. Károly 1715-ben tovább szigorította az előírásokat: a tiszteket eltiltotta a vadak mértéktelen és nyereségvágyból történő lelövésétől, és az 1697. évi szabályoknak megfelelően a nemesek vadászmezeire, továbbá - új elemként - a szőlő és gyümölcsöskertek területére történő belépéstől. Ugyanekkor tiltották el a közlegényeket a horgászat mértéktelen gyakorlásától; ez csupán a nagyobb vizeken maradt szabad számukra, de a kisebb patakokban tiltották.38" Az 1716. és 1720. évi szabályzatok a fenti rendelkezéseket ismételték meg, 1723-ban a megkülönböztetett védelmet a szabad királyi városok területére is kiterjesztették.38’ Hét esztendővel később az eddigieknél is jóval részletesebb rendelkezések születtek a vadászat kérdésében. Ennek hátterében az állt, hogy 1729-ben az országgyűlés a korábbiaknál aprólékosabb törvényt alkotott e témában; ebben megtiltották a nemtelenek és a külföldiek számára a vadászkutyák tartását (1. §.). Megállapították, hogy szarvasbikát szeptember 15-étől pünkösdig, a nőstényeket háromkirályok ünnepétől (január 6.) Szent Bertalan napjáig (augusztus 24.) tilos lelőni, a nőstény őzeket március 1-jétől május közepéig illetett védelem (10. §). A törvénycikk utolsó paragrafusai - a korabeli 370 HORNYIK, 436. O. 3r Horny ne, 437. o. 374 Hornyik. 437. o. ’7Ч Az 1697. évre Id. Lünk; 11. 720. o. A későbbi regulamentumokra vonatkozóan a vadászatot szabályozó pontok mind tartalmazták ezt a tilalmat, amelyek pontos helyét az alabbi jegyzetek tartalmazzák. 380 Lünk; 11. 720. o. 341 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 11. v. 342 MOL N 47. Lad. K.. Fasc. A. No. 3. 33. v. '4’ 1716-ra vonatkozóan: Id.: MOL N 47. Lad. К. Fasc. A. No. 4. 64. г. 1720-ra vonatkozóan ld.: lünk; II. 741. о. 1723-at illetően Id.: PML IV. 91.31. tétel 10. r. 73
