Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
húseladás és ehhez hasonló tevékenység folytatását szigorúan megtiltották a katonák számára. Már 1695-ben súlyos büntetést helyeztek kilátásba, ha vendéglátójukat és családtagjait munkára kényszerítik, vagy a házukból elűzik.364 * * * * * Két évvel később a tisztek túlzott kényelemszeretetének letörése érdekében kellett elrendelni a következőket: a házigazdáktól az országban szokásos szálláson és istállókon kívül semmit sem szabad követelni, sem elfogadni, még az önként felajánlott diszkréciókat (ajándékokat) sem.370 Szintén a lakosság érdekeit védte az a korábban már említett rendelkezés, miszerint a katonák által fogyasztott javakat minden faluban egy írni tudó esküdt vagy a bíró vegye számba. Az udvar szintén a polgári lakosság érdekeinek védelmét látta a legalább részbeni természetbeni adózásban, ezért az erre vonatkozó pont 1715 után minden regulamentumban helyet kapott.371 Ugyanekkor jelent meg állandó jelleggel az a pont is, hogy a vásárra igyekvő lakosokat nem szabad akadályozni úti céljuk elérésében.372 A kecskeméti vásáron 1725 márciusában megöltek két katonát, ami miatt elrendelték, hogy a városi magisztrátusok őröket vezényeljenek ki a további végzetes viszályok megelőzésére.’73 A rendelet tartalmát az 1730 utáni szabályzatokba nem vették fel. A kiváltságosok érdekeit védő pontokról részben már volt szó az elszállásolással foglalkozó fejezetben. A nemesek házai ugyanis mentesültek a tényleges beszálláso- lási kötelezettség alól. Emellett I. Lipót elrendelte, hogy az ezredparancsnokok ne merjék a megyéket közgyűlésre kényszeríteni, csak a király érdekében és a hadbiztos tudtával. Ilyen alkalmakkor ugyanis a katonai egységek parancsnokai gyakran léptek fel olyan igényekkel a szállásadó rendekkel szemben, amelyek meghaladták a számukra a regulamentumban biztosított szolgáltatások mértékét.374 Lényeges kérdés volt a felszabadító háború éveiben a birtokos nemesek számára, hogy a katonák jobbágy-földesúr közötti vitába ne avatkozzanak be,375 szökevény jobbágyokat ne bújtassanak, és a jobbágyát üldöző birtokost semmilyen módon ne akadályozzák jogai gyakorlásában. A hadbiztosok feladatát képezte, hogy ilyen 364 Hornyik, 434. o. 37,1 Lünig II. 710. o. 371 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 3. 36. r. 372 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 3. 33. r-v. ,73 MOL C 32. 241. cs. Idealia. No. 20. 1. f. „Notum alioquin est Fidelitatibus Vestris qualinam tumultuosa occasione publicarum nundinarum praeterito mense Martio in oppido Kecskemét, comitatu Pestiensi adjacente, celebratum dissidia inter incolas ejusdem loci aliosque homines attune eo confluentes, nec non legionis Nostrae Galbcsianae nonnullos gregarios intercesserint, malum autem hocce cumprimis ex omissa et minus adhibita dictorum oppidanorum circa securitatem praetactorum nundinarum cura et praecautione contigisse perhibeatur. Quocirca Fidelitatibus Vestris hisce benigne committimus et mandamus, quatenus acceptum praesens in comitatibus regiisque et liberis civitatibus nostris ne occasione celebrationis publicarum hujusmodi nundinarum similes exitiose imposterum exoriantur rixae, provinciale remedium per constitutionem vigiliarum ordinare velint [...]” Az ügy részleteit Id. a IV. 6 fejezetben. '74 Ezekkel kapcsolatban ld. még a IV. 2. a. fejezetet. 373 Hornyik. 435 о. 72
