Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
között nem módosították, de 1723-tól a főtiszteknek a kenyér helyett napi 2 krajcár készpénz megváltás járt a piaci áraktól függetlenül.21 A tennészetbeni ellátás lehetőségét az 1747. évi, az előfogat-állítást és a katonai meneteket szabályozó, a Habsburg Monarchia minden tartományában és országában érvényes jogszabály említi. E regulamenlum szerint a katonák teljes ellátmányát - kenyér, hús és ital - napi 2-2, azaz összesen 6 krajcárral írta jóvá a kincstár az adózóknak.212 A téli félévben a katonák zsoldjának készpénzben járó részét 1711-től 1715- ig nem a hadipénztár, hanem a lakosok fizették.214 Az adófizetők az 1714/15. pénzügyi évben a főtisztek természetben nem utalványozott porcóinak kenyér és hús helyett járó felét fizették, a fennmaradó hányadot a kincstár a katonák rangjára való tekintet nélkül átvállalta.215 A következő esztendőben azonban visszatértek az 1715 előtti gyakorlathoz."16 Az 1723. augusztus 2-án kiadott regulamenlum változtatta meg e szisztémát, és tette a hadipénztár feladatává a katonaság élelmiszer-ellátmányának rendszeres havi, pénzbeli megelőlegezését. Ez az összeg mindazonáltal meglehetősen csekély volt, közkatonák esetében napi 3 krajcár (havi 1 Ft 30 kr.), tisztek esetében 5 krajcárt (havi 2 Ft 30 kr.) tett ki. A porciók teljes értékéhez hiányzó pénz kifizetéséről a rendeletek nem tesznek említést. A lakosságot csak a fizetések csúszása esetén 212 Az 1723. évi adatokra Id. PML IV. 91. 31. tétel. 2. v. „[...] licet quidem superioribus officialibus usque ad ve-xilliferum inclusive juxta restrictum pedem loco panis regulamentale pretium sit permissum, ac ex eo, si futuro tempore frumenti pretium elevaretur, eotum quoque iidem officiales eodem regulamentali duorum crucigerorum pretio contenti esse debeant, neque eisdem panem in nature exigere liceat.” Az 1730. évi adatokat Id. MOL N 47. Lad. К. Fase. А. No. 11. 126. v. f. skk. Az 1745. évi adatokat Id. Regulamentum 1745. A4 f. skk, 1751. évi adatokat Id. Sinkovics, 1968. 950. о. 213 CJH И, 1751.224. о. 214 MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 14. 10. v. „[...] alimenta in naturalibus et pecunia..a incolis praestentur [...].” MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 3. 29. f. MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 4. 59. f. Lunig, II. 733. o„ Timon, 1938. 60-61. о. 215 MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 3. 29. v. „ad residuas vero portiones in natura non assignatas ab incola pro singula portione duo tantum floreni in parato aere suppeditentur.” Uo. 32. v. „Sed ad complendum deficiens residuum respective quinque, quatuor vel trium florenorum debita in paratis collatio per aerarium NosPum Caesareo-regium ex arca seu Cassa fiat.” 216 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 4. 59. r. „Portiones orales ipsi militiae aeque equestri, quam pedestri aut re sub tormentaria contentae juxta priora Nostra Caesareo-Regia Regulamenta, ac sequentium paragraphoroum ampliorem tenorem respective quinque, quatuor ut tribus florenis partim in parata pecunia partim in naturalibus, came nempe et pane, equiles vero solummodo in in natura praestandae et exsolvendae erunt, ita ut pro unaquque portione orali quibusvis apud legiones existentibus superioribus officialibus inclusive cum signiferis tam Germanicae et Hungaricae. quam coeterarum nationum secundum schema portionum panis ipsis tempore aestivali praeberi solitarum, vel juxta sic nuncupatam restrictionis normam panis et caro in natura assignetur, pro quavis sorte dietim duo cmcigeri, seu menstruatim unus florenus et consequenter pro ambabus speciebus duo floreni imputentur, ac expost restans ad antedictas pro dimidio duntaxat in naturalibus assignatas orales portiones altera medietas respective duobus et tribus florenis in parato aere ab incola quoque suppeditetur, nec non pariter ab ipso residuae in natura non assignatae portiones orales quatuor. aut quinque florenis plene in pecunia exsolvantuij...]” 44
