Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
és megyei utalványozás alapján lehetett készpénz kifizetésére kötelezni/17 amely intézkedés érvényben maradt 1730-ban, 1745-ben és 1751-ben is.*1* A zsoldíizetés rendszere azonban nem maradt változatlan az 1723 utáni évtizedekben. 111. Károly második török háborújának éveiben (1736-1739) ismételten a törvényhatóságok fizették a náluk telelő kvártélyos katonák természetbeni ellátásához szükséges 3 krajcárt a megyei pénztárból. A kifizetett összeget a városok és megyék adótartozásából természetesen levonták. A tisztek azonban ekkor maradéktalanul megkapták a napi 9 krajcárjukat (havi 4 Ft 30 kr.).214 Az uralkodói intimatum alapján a közkatonák összesen havi 2 Ft 30 krajcár értékű ellátmányt kaptak a vendéglátó törvényhatóságoktól. A lovak takarmányozásával kapcsolatban a kibocsátott rendeletek a 18. században egyértelműen fogalmazták meg, hogy az equilis porciókat, télen havonta 3 Ft-tal kell az adóból levonni.217 218 * 220 A májustól októberig tartó félévben a lovaknak és igavonó állatoknak ingyenesen kellett legelőhelyet biztosítani. A széna vagy fű hiánya esetében biztosított napi hat font zabot 4 krajcárral számították be az adótartozásba. Fia egy seregben szolgálatot teljesítő tiszt vagy közlegény több lovat tartott, mint amennyit a szabályzat engedélyezett számára, akkor a többletként szereplő állatok ellátmányát piaci áron kellett beszereznie saját jövedelméből. A lóporció mindig természetben járt, készpénzt csak a szolgálati okból távollévők, illetve azok kaphattak helyette, akik kevesebb állatot tartottak, mint a szabályzatban engedélyezett.221 A zab hiánya esetén e szemes takarmányt alakor, búza, árpa va^y tönköly pótolhatta, a szénát pedig szükség esetén szalmával lehetett helyettesíteni.22 III. Károly a lovak nyári félévre vonatkozó takarmányozásáról - jelenlegi ismereteink szerint először - 1713-ban állapított meg eseti jelleggel a fentitől eltérő rendet, amely szerint az equilis porció szeptember közepéig kizárólag fűből állt. Ezt követően október 1-ig szénát és fél porció zabot, majd november 1-ig a szokásos szemes és szálas takarmányt kellett adni.223 224 Az újabb pontosításra még az ő uralkodása alatt, 1731-ben sor kerül. Ekkortól napi 3 font zabot és 10 font szénát kellett a katonalovaknak juttatni.2*4 Mária Terézia trónra lépését követően a nyári lóporciókat 217 PML IV. 91. 31. tétel. 3. v. „[...] qui (se. milites) pro residua alimonia ex cassa parato aere modo praevio in 5 et 3 crucigeris contentationem suam habituri sunt, quod si vero ejusmodi anticipatio in tempore fieri non posset, eo in casu ab incola contibuente officiales 5 gregarii 3 crucigeros dietim secundum assignationem comitatuum percipere valeant, ad rationem quanti pariter imputandos.” 218 MOL N 47 Lad. K. Fase. A. No. 11. 128. v. és Regulamentum, 1745. A 4. v. Regulamentum/751. E 1. r. 214 MOL C 13. 1737. november 30. A katonák téli ellátásáról (MOL 27920. film 209. felv.) 2211 MOL N 47. Lad. K. Fase. A. No. 14. 10. v. Uo. No. 3. 29. v Uo. No. 4. 59. v -60. r. 221 1 723. évre vonatkozóan. PML IV. 91. 31. tétel. 4. г. 1730. évre Id. MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 11. 128. г-v., Regulamentum 1745 A4, f 222 MOL N 47. Lad. K. Fase. A. No. 3. 29. v. Uo. No. 4. 59. v. - 60. r„ Lünig II. 734. o. PML IV. 91. 31. tétel. 3. r„ MOL N 47. Lad. K. Fase. A. No. II. 128. r. REGULAMENTUM 1745 A 4. v.. Regulamentum 1751.D2. v. Sinkovics, 1968.951. o. 223 MOL A 14. 1713. No. 57. 224 MOL C 32. 240. cs. Idealia No. 1. 32. f. 45
