Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek

eljárási rend összhangban volt Patachich Boldizsár, Fra Angelo Gabrielis és az 1722/23. évi országgyűlés javaslataival, amelyek szerint az országban állomásozó katonák elhelyezése a hat tartományi kormányzat, illetve a Helytartótanács feladatkörébe tartozott. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a hazánkba vezényelt fegyveres erők létszámára a magyar rendek bárminemű befolyást gyakorolhattak volna. Mária Terézia ezt egészen egyértelműen kifejezésre juttatta.176

II. 2. c. A katonaság számára járó fizetés és ellátmány értéke7

A török ellenes felszabadító harcok és a spanyol örökösödési háború évtizedeiben a Habsburg Monarchia és azon belül Magyarország pénzügyi terheinek nagyságát számos hazai és külföldi történész vizsgálta az elmúlt több mint száz esztendőben, ezért e kérdésről itt szükségtelen részletesen írni. A központi pénzügyi igazgatás legtekintélyesebb kiadási tételei a hadsereggel voltak kapcsolatosak. Ezért a 17. század végén és 18. század elején a katonaság egy részét a békeszerződések aláírását követően szélnek eresztették, amelynek folyamata szintén nem ismeretlen a történészek körében.1 s A korabeli magyar megyei vezetők és lakosság számára azonban a bécsi udvar pénzügyi nehézségei érdektelenek voltak - ebből csupán a sorozatos adóemelési szándékot érzékelték. A középszintű közigazgatás számára lényegesen fontosabb volt. hogy a törvényhatóságuk területén elszállásolt fegyveres erők számára mekkora értékű ellátást kellett biztosítaniuk, ezért az erre vonatkozó pontok a regiilamentumok fontos részét képezték.

Az 1683. évi szabályzat még rendkívül pontatlanul fogalmazza meg a sereg számára járó ellátmányt, amelynek természetbeni mennyisége napi két font (1,12 kg) kenyeret, egy font (0,56 kg) húst174 179 és egy magyar icce (0,84 1) bort tett ki fejenként.180 A katonáknak járó élelmiszert nevezik a korabeli források orális porciónak, amelynek értékét ekkor - az osztrák tartományok gyakorlatának megfelelően - 6 krajcárban határozták meg.181 E szolgáltatás készpénzben vagy természetben történő

176 Regulamentum, 1745. A 1. v. „[...] posteaquam Nos in Regno Nostro Hungáriáé dislocandas legiones denominaverimus [...]” Timon, 1938. 50. о.

177 A fejezethez tartozik az I IX. számú melléklet, amelyik a császári hadseregben szolgáló katonák 1697 és 1751 közötti ellátmánytábláit tartalmazzák.

178 Wrede, 1. passim. Újhelyi, 122. o.

179 A hús alatt a dolgozatban a 17-18. században legelteijedtebb marhahúst értjük. A katonai szabályzatok is ezt értették alatta. A katonák csak ennek hiányában tarthattak igényt disznó- vagy csirkehúsra.

IS0 Bogdán, 1991. 210. о. 1 pozsonyi icce 0,84 1. Uo. 444. о. I bécsi font 0.56 kg.

181 A 17-18. századi pénzrendszer meglehetősen bonyolult képet mutat. Egy császári forint 60 krajcárral vagy 20 garassal volt egyenértékű. A Magyarországon használatos dénárok közül 100 tett ki 1 Ft-ot. Ld. Dányi - Zimányi, 60. о MOL А 35. 1683/No. 193. „[...] ut eidem militiae nostrae in attacto regno nostro Hungáriáé per comitatus seu regnicolas per diem duae librae panis, una libra camis et una Hunarica media vini, quae duas faciat Germanicas, in natura vel vero si comitatibus et regnicolis magis placuerit pro tali assignata portione per diem in parato crucigeri sex administrentur [...]” Ld. még Hochedlinger. 126. o.

38