Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
megadásáról a házigazdák dönthettek. Ez utóbbi formában nyújtott ételt Hausmannskost néven emlegették ezekben az évtizedekben. A kenyérrel szemben támasztott minőségi követelmények a legkorábbi szabályzatokból kimaradtak. Azt az 1697. évi rendelet szerint rozsból, illetve az adott vidéken szokásos gabonából kellett sütni.IS" A későbbi regulamentumok eleinte „emberi fogyasztásra alkalmas" pékárut követeltek az elszállásoltak számára,1X3 majd megtiltották, hogy azt kölesből vagy zabból készítsék.184 A későbbi katonatartási utasítások újabb minőségi követelményt nem támasztottak, és drágaság esetén minimális mértékben engedtek az elvárásokból, miszerint az elszállásoltaknak be kellett érniük azzal a kenyérrel, amelyet a házigazda is fogyasztott.185 A lovaknak minden nap nyolc font szénát, hat font zabot és hetente szalmát kellett alomként adni, amelyet equilis porció ként ismer a történettudomány. Ez utóbbit készpénzzel nem lehetett megváltani. Ha egy katona szolgálattétel miatt távozni kényszerült szálláshelyéről, akkor a házigazdának 1683-ban napi 12 krajcárt kellett adnia a élelmiszer és lóporció helyett.186 Ez azt jelenti, hogy a korszak kezdetén mindkét porció értékét egyformán havi 3-3 Ft-ban határozták meg. A felszabadító háború első éveiben a Hadbiztosság, illetve az ő képviseletében Rabatta187 határozta meg az egyes megyék által fizetendő adó mértékét és a porciók lerovásának módját (természetben vagy készpénzben).188 Mindazonáltal a katonaság hivatalos rendeletéiben tartotta magát az első regulamentuinban, még 1683-ban meghatározott porciók nagyságához.189 182 Lünig II. 711. o. lsb MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 10. v. „[...] oralis portio duabus libris usui humano apti panis et una libra camis bubulae ab incolis praestentur.f.. 184 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 60. r. „[...] pro constituta portione orali respective duae librae non ex granis inusitatis, veluti avena, panico, vel milio pisti, verum boni et vescibilis panis [...]” 185 PML IV. 91. 31. tétel. 3. r. „[...] vel si Regulamentale pretium excedens caristia fuerit[...]etiam quo incola utitur, usui humano apti in pondere Austrae Inferioris ab hospite praestentur [...]” 186 MOL A 35. 1683/No. 193. „[...] porro pro portione equestri per diem faeni libras octo avenae vero libras sex et straminis per septimanam duo ligamina ita quidem ut hae portiones non in parato, verum omnino in natura administrari debeant [...] Solutio portionum regiminibus de pleno praestabitur ita quidem, ut sit pro arbitrio comitatuum portiones pro effectivis et praesentibus sive in natura, sive in parato administrare, pro praesentibus vero equis assignatum faenum, stramen et avena omnino in natura suppeditetur, pro vacantibus portionibus tam oralium quam equestrium praestabitur pecunia simul 12 crucigeri. super quibus regimina rationes dare tenebuntur [...]” 187 Rudolf Graf von Rabatta 1669-ben már ezredesként szolgált a császári hadseregben. A törökellenes harcokban 1683 és 1685 között rendszeresen részt vett. majd még 1685-ben főhadbiztossá nevezték ki, amelynek hátterében az állt, hogy kortársainál nagyobb szakértelemmel rendelkezett a hadseregellátása területén. Rabatta 1687 és 1689 között halt meg. Ld. ADB 27. Bd. 77-78. o. ISS MOL A 35. 1685/No. 337. 189 HORNYIK, 346-347. o. 39
