Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
eljárás során, hogy az egységek módos vidékekre kerüljenek az ellátás zavartalansága érdekében.168 A két évvel későbbi szabályzat az egységek tartományon belüli felosztásának jogát a polgári közigazgatás felügyelete alatt hagyta.169 A szabályzatokban megfogalmazott elvek betartására nagy szükség volt, mivel a karlócai béke megkötését követő években a háborútól teljesen kimerült Magyarországon és Erdélyben állomásozott a Habsburg Monarchia haderejének bő háromnegyede.1 0 A Rákóczi-szabadságharc után megjelent első regulamentwnok szintén mellőzik a csapatoknak a tartományok közötti és azon belüli felosztása leírását. A Hadbiztosság és a Haditanács mellett az 1710-es években rendszeresen tartott concursusok is foglalkoztak e kérdéssel. A ránk maradt jegyzőkönyvek, illetve dokumentumgyűjteményekben szereplő számos táblázat tartalmaz ilyen kimutatásokat.171 1723 után véglegesült a katonák elhelyezésének rendje. A szabályzatok a Haditanács, a Hadbiztosság és a Magyar Királyi Helytartótanácsra bízták az ezredek kvártélyozását,172 amely feladatot a magyar kormányszerv számára kiadott utasítás is megemlíti.173 Ennek gyakorlatát azonban csak az 1751. évi elszállásolási rendelet tartalmazta, amely szerint a Helytartótanácsnak javaslattételi joga volt a Magyarországra vezényelt egységek téli szálláshelyének kijelölésére vonatkozóan, a felterjesztés jóváhagyása vagy esetleges módosítása azonban uralkodói jogkör maradt.174 A Helytartótanács e területen gyakorolt kezdeményező szerepét a század közepén az udvari hatóságok is tudomásul vették. Az Udvari Hadbiztosság ugyanis 1747-ben kérte a Magyar Királyi Kancelláriát, hogy utasítsa a Helytartótanácsot a katonaság elhelyezési tervének felterjesztésére, mivel ez volt a véglegesítés alapja.173 Az iménti l6li A módosabb vidékek igénybevételére ld.LüNlG II, 711. o. a többi részletre vonatkozóan Uo. 712. o. „[. . .] nachdem in der Repartition des Haupt- und Universal-Wercks zwischen uns und unsern Deputirten, und einem ganzen Lande, wieviel es nemlich Mann und Pferde in die Logierung überzunehmen habe, und wohin es solche in Creis, Viertel, Districten oder Gespannschafften eintheilen wolle, eingerichtet und abgehandelt seyn wird, so solle dann die Sub-Repartition in denen Creissen, Vierteln, Districten oder Gespannschafften selbsten folgender Gestalt geschechen, daß nemlich der im District bestellte Kriegs-Commissarius an diejenigen, welche im Namen des Creises, Viertels, Districts oder Gespanschafft die Quartiere auszutheilen haben eine Lista zustellen solle [.. .]” 169 Rákóczy, 1997. 343-344. o. 17(1 Kas, 75. о. 171 Borosy- Kiss -Szabó, 49. o. skk. PML IV. 1-b. 8. kötet. 52. v.-59. r. 172 PML IV. 91.31. tétel. 3. r. MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 11. 126. r. Regulamentum. 1745. 173 MOL X 896. W 741. tekercs. Fasc. 203-b. 71 r. és Ember. 1983. 20. o. 174 Regulamentum, 1751. A 2. v. „Mi Magyar-Országunkban az ezereket mind szám mind mineműségekre megnevezni fogjuk, és a palatinus vagy az ő jelen nem létében helyette praesességet viselő Királyi Magyar Helytartó Magyar Tanácsunkkal azok az mondott országunk vármegyék és distrietusokban való elosztása és elhelyeztetéséröl ítéletit és vélekedését Nekünk elküldeni, arra további kegyes resolutionkat adatni, és jelentett Királyi Helytartó tanácsunknak intimáltatni, ő pediglen az elosztott ezereket alatta való Provinciális Commissariatusság-nak tisztsége által kimutatott helyeire assignálni fogja Г...1.” Ld. még SlNKOVICS, 1968. 945. o. 175 MOL A 15. 1747/No. 31. 37
