Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
Összefoglalás
Összefoglalás A disszertáció a magyarországi hadtörténet egy eddig alig kutatott területével foglalkozik: a Habsburg Monarchia hadseregének magyarországi ellátásával és elszállásolásával, valamint a civil hatóságokkal történő együttműködésével. Ennek keretében meg kellett vizsgálni a korabeli társadalmi elit e kérdésre vonatkozó elképzeléseit. Ismertetni kellett a katonaság elszállásolását szabályozó törvényeket és királyi rendeleteket, a jogszabályok megalkotásának hátterét és végül a végrehajtásukat egy meghatározott terület, Pest megye vonatkozásában. A Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság főméltóságai az 1670-es évektől kezdve 1757-ig tucatnyi tervezet vetettek papírra, amelyek egyes részei többkevesebb részletességgel szólnak a katonaság elhelyezéséről. A dokumentumok szerkesztői kivétel nélkül javasolták a seregek kaszárnyákban történő elhelyezését. A magyar rendi tervezetek emellett ragaszkodtak ahhoz, hogy a csapatok kizárólag az Oszmán Birodalom határán helyezkedjenek el. Az országgyűlésen megalkotott törvények a katonaság ellátásával alig foglalkoztak, ezért ennek hiányában az uralkodó által kiadott rendeletek (ún. regulamenta militaria) szabályozták a fegyveres erők elszállásolásával kapcsolatos kérdéseket. A vizsgálat alá vont 1683 és 1751 között kiadott rendeletek egyre részletesebben szabályozták a katonák elhelyezésének és élelmezésének rendszerét. A hét évtized során a polgári hatóságok az élet mind szélesebb területén nyertek beleszólást a katonasággal kapcsolatos feladatok intézésébe, mint például az igazságszolgáltatás és pénzkezelés. A regulamentumok világos utalást tettek arra, hogy megalkotásuk országgyűlési alku eredménye. A diétán folytatott tárgyalások során a magyar nemesség számos ponton tudta változtatni a készülő jogszabályokat, első sorban akkor, ha azok nem sértettek katonai vagy pénzügyi érdeket. Számos esetben azonban évtizedek munkája kellett egy-egy paragrafus megváltoztatásához, mint például az ingyenmunka vagy az ingyenes szállítás eltörlése. A rendeletek Pest megyei végrehajtása során nyilvánvaló lett, hogy a katonák rendszeresen követeltek maguk számára olyan juttatásokat, amelyekre nem volt engedélyük. Mindamellett kiderült, hogy a császári hadsereg a 18. század első felében száz, olykor ezerszám vette igénybe a falusiak szállítójárműveit. A napi érintkezés során a katonák és civilek gyakran okoztak egymásnak veszteségeket, követtek el bűncselekményeket, amelyek kivizsgálását az érintettek rendszeresen megnehezítették. A polgári lakosság és a hadsereg kényszerű együttműködése a 18. század első felében tehát megkeserítette mind a falusiak, mind a gyakran alulfizetett katonák mindennap életét. 244
