Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.8. Pálffy János tervezete (1711) - I.9. Csáky Imre bíboros vezette országgyűlési bizottság tervezet (1712)

nem császári, hanem kuruc helyőrséggel rendelkezett, Lipótvár, Szlovákia) császári őrségét nélkülözhetetlenné tették a közeli Érsekújvárod állomásozó ugyancsak kuruc csapatok.33

I. 8. Pálffy János tervezete (1711)

A szatmári békét követően, 1711 májusában Pálffy János (1663-1751) memorandumot küldött a Haditanácsnak, amelyben javaslatot tett a magyarországi katonai kérdések átfogó rendezésére. Ennek keretében indítványozta - részben a korábbi tervezetekkel összhangban - a magyarországi várak megerősítését, továbbá raktárak és kaszárnyák építését és a pontos zsoldfizetést, hogy a kihágásokat elkerülhessék, és a fegyelmet fenntarthassák. Javasolta még a sereg számára biztosított előfogatok ingyenességének eltörlését.34 Ő is kérte a hadsereg áthelyezését az új határok mellé és a porciók tisztán készpénzben vagy kizárólag természetben történő beszedését, mert a vegyes forma sok visszaélésre adott lehetőséget. Pálffy János végezetül felvetette az ingyenmunka eltörlését.33

I. 9. Csáky Imre bíboros vezette országgyűlési bizottság tervezet (1712)

Az 1708-ban megalakult országgyűlés a munkáját a pestisjárvány miatt 1710-ben eredmény nélkül félbehagyta, amelynek folytatását később I. József (1705-1711) halála akadályozta. A következő ülésszak kezdetén 1712-ben Csáky Imre (1672- 1732) kalocsai érsek vezetésével tanácskozó országgyűlési bizottság tett javaslatot az ország berendezkedésének átalakítására. A deputáció javaslatai katonai kérdéseket is érintettek. Egyrészt kérték a csapatok áthelyezését a határmenti várakba és kaszárnyákba. Másrészt javasolták a pontos zsoldfizetést a kihágások elkerülése érdekében, harmadsorban pedig szükségesnek látták egy magyar haditanács felállítását a katonai szabálysértések kivizsgálására. A testület végezetül kérte egy új katonai szabályzat kiadását, amelynek betartatását az újonnan kinevezendő magyar országos biztosra bízták volna.53 54 55 56 57 58 A bizottság elképzelései szerint a hazánkban állomásozó katonák zsoldját a Német-Római Birodalom fizette volna, mivel Magyarországot még mindig a kereszténység pajzsának tekintették.37 III. Károly a javaslatcsomag megvalósítását elutasította, ami érthető is, hiszen több ponton a királyi hatáskörbe tartozó kérdésekről írtak benne, amire az uralkodó nem adott megbízást.38 A Magyar Haditanács megalakítása pedig teljességgel ellentétben állt volna a katonai adminisztráció centralizálási

53 Szabó, 47. o. skk.

54 Szabó. 350. o.

55 Demkó, 95. o.

56 Marczali, 1898. 34. o. skk.

57 MÁLNÁSI. 151.0.

58 Kónyi, 146. o. és Zachar, 2010. 278. o.

20