Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.9. A megye katonasággal összefüggő panaszai az országgyűléseken
IV. 9. e. Az 1741. évi országgyűlés III. Károly váratlan halála után Mária Terézia trónra lépésével egyidejűleg megindult az osztrák örökösödési háború, amely szükségessé tette az újabb országgyűlés összehívását. A közgyűlés 1741. február 27-én Rudnyánszky József királyi táblai ülnököt és Zlinszky János másodalispánt választotta követté.1080 Az országgyűlési követek részletes utasítást kaptak arra, hogy mely sérelmekre kell orvoslást találniuk, amelyek többek között a katonai hivatalok túlkapásaival is foglalkoztak. Egyrészt követelték, hogy a hadiadó kezelése az ország hatáskörébe kerüljön, továbbá a kihágások jóvátételének megfelelő fedezete legyen, más tartományok mintájára.1081 Másrészt sérelmezték a katonaság téli állomáshelyének kijelölését, amit a Hadbiztosság a megyék terhelhetőségének figyelembe vétele nélkül állapított meg. Ezért követelték, hogy ezt a feladatot a Helytartótanács végezze.1082 Pest megye csatlakozott az elégedetlenek azon táborához, akik a katonaság elszállásolásának és fegyelmezésének újjászervezését egy új regulamentum kiadásával vélték megoldhatónak.1083 A megfogalmazott célokhoz képest azonban a diéta tárgyalásai rendkívül sovány eredménnyel zárultak: Mária Terézia egyfelől az adózási és hadbiztossági rendszer átalakítását elvetette, másfelől csupán arra tett ígéretet, hogy a hadbiztosok egy része a magyarok közül kerül majd ki.1084 1085 A katonaság elhelyezésével kapcsolatban már az 1697. és 1699. évi szabályzatok is jóváhagyták, hogy a katonaság Magyarországon belüli elhelyezését az itteni rendek dolgozzák ki. Ez a feladat az 1723. és 1730. évi rendeletek szerint a Helytartótanács hatáskörébe került, bár a panaszokból ítélve e pont végrehajtása nem teljesült maradéktalanul. A helyzet azonban hamarosan megváltozott, mivel az még az osztrák örökösödési háború éveiben átkerült a magyar kormányszerv hatáskörébe.1083 A hadiadó rendi igazgatása kapcsán a más tartományok példájára történő hivatkozás a követutasításban nagyfokú tájékozatlanságra vall, mivel Mária Terézia megkoronázásának idején az egész Habsburg Monarchia adóbevételét az Universal Bancalilül kezelte. 1080 PML IV. 1-a/l. 19. k. 413. p. Rudnyányszky királyi táblabírósági ülnök hivatalból tagja volt az országgyűlésnek. 1081 PML IV. 1-a/l. 19. k. 561. p. „Ut regulamentum militare sit satis rigorosum, contra excessus militiae nunquam satis providebitur, nisi cassam quanti contributionalis Regnum ipsum ad conformitatem aliarum provinciarum administret, ut pro compertis excessibus propria authoritate sibi satisfacere valeat.” 1082 PML IV. 1-a/l. 19. k. 564. p. „Videre est, eo etiam comitatus nonnullos quin quasi totum Regnum labefactari, quod dislocatio militiae in Regno manere debentis hactenus semper per Comissariatum elaborabatur, taliterque plurimi comitatus ultra proportionem et competentiam militia inquartirisata gravabantur, alii vero longe validioris minori eatenus oneri suscipiebantur. Hinc igitur, ut hoc quoque in passu a modo imposterum magis recta observari valeat proportio, unitis viribus instandum est provinciam hanc Excelso Consilio Locumtenentiali deferri [...]” 1083 Erre vonatkozóan Id. a közgyűlés egy 1743 évi levelét. PML IV. l-a/3. 55. k. 132-134. p. I0I<4CJHCD. 1741.XLII. te. 1085 Ld. a II. 2. b. fejezetben idézett 1747. évi hadbiztossági levelet. 183
