Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

I. A katonaság elhelyezésére vonatkozó intézkedési tervek a 18. század közepéig - I.3. Az Einrichtungswerk (1689)

Esterházy Pál nádor és a pozsonyi rendi bizottság tervezetei világos irányt mutattak arra nézve, hogy a magyar vezetők miként képzelték el a katonasággal kapcsolatos nehézségek megszünetetését, de javaslataik végrehajtására semmilyen eszközük nem volt.

I. 3. Az Einrichtungswerk (1689)

Kollonich Lipót2S (1631-1707) vezetése alatt az ország berendezkedéséről tanácskozó bizottság alakult, amelyik az Einrichlungswerk des Königreichs Himgarn című kéziratot nyújtotta át I. Lipótnak. A dokumentum szerkesztői első sorban a nyugati örökös tartományok gyakorlatát igyekeztek átültetni a magyar környezetbe.24 A katonai kérdéseket ebben bővebben elemezték, mint a korábbi tervezetekben, de részletekbe menően mégsem foglalkoztak velük, mert ezek rendezése a Haditanács hatáskörébe tartozott. A bizottság javaslattételi témakörét az alábbiak szerint állapította meg saját maga számára: „Magyarország katonai berendezkedése első sorban a kvártélyozásban, a fegyveres erők átvonulásában, a szigorú katonai fegyelem betartásában, a jó pénzügyi környezetben, azaz a katonák pontos fizetésében és határvidékek megfelelő ellátásában áll.”30 Kollonich ismerte Montecuccoli írását, és figyelembe vette Amp- ringen javaslatait is a tervezet megszövegezésénél. A bizottság a fegyelem megszilárdítását azért tartotta elengedhetetlennek, mert a kilengések a császárral szembeni indulatokat táplálták. Az Einrichlungswerk szükségesnek tartotta a hadbiztosság és a megyék együttműködését, valamint azt, hogy a katonáknak fizetendő terhek felosztását a megyék végezzék.31 A bizottság javasolta a magyar törvények szerint a váraknál végzendő ingyenmunka további fenntartását. Végezetül e tervben is helyet kapott a magánvárak lerombolásának igénye.32 Az Einrichlungswerk szerkesztői a rendi tervezethez hasonlóan fontosnak tartották az előfogatokkal kapcsolatos szabályok pontosítását: a precíz vonulási tervek kidolgozását, a nemesi és egyházi ingatlanok, malmok, mészárszékek beszállásolások alóli mentesítését, és a kihágások ellen fellépő rendi biztosok kinevezését.33

‘s Wurzbach, XII. 361. o. skk. Kollonich Lipót 1650-ben belépett a Máltai Lovagrendbe, amelynek lovagjaként Velence oldalán harcolt Kréta védelmében. Hazatérése utáni tisztségeit még felsorolni is hosszú: 1668-ban nyitrai püspök, 1672-ben a Magyar Kamara elnöke lett. 1685-ben győri püspökké, majd 1691-ben kalocsai érsekké léptették elő, majd a király a következő esztendőben kinevezte az Udvari Kamara elnökévé és 1695-ben esztergomi érsekké.

24 Kalmár, 1993a. 106. o.

,0 Kalmár-Varga, 147. o. és OSZK Kt. Föl. Germ. 53. r. „Die Einrichtung des militaris in Hungam besteht fümehbmlich in dem Quartier Stand, und Aus-, Ein- und Durchzug der Miliz, in Haltung scharfer Kriegsdisciplin guetter Oeconomia, dan richtiger Bezahlung, und zeitlicher Vorsehung deren Gränitzen, auch Bestellung der Miliz und Generalitet.”

31 OSZK Kt. Fol. Germ. 210. 55. r.

’■ OSZK Kt. Fol. Germ. 210. 56. v. Mayer, 58-59. o. és Varga, 1991.470^171. о ” Mayer, XXIV. о. Kollonich Lipót igen részletes rendelettervezetet is készített az előfogatok rendszerének szabályozása céljából. OSZK Kt. Fok Germ. 210. 223. r. skk.

15