Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
ugyanis papíron 6000, a 18 gyalogszázadé pedig 2520 főt tett ki/10 akik személyenként napi két font (1,12 kg) azaz összesen 9,5 tonna (9542 kg) kenyeret igényeltek/17 Ekkora tömegű utánpótlás mozgatásához valóban nagyszámú szállítójárműre volt szükség. Egy 2-4 ökrös szekér Magyarországon 5-600 kg hasznos terhet mozgathatott/18 és emiatt jelen esetben a napi 9,5 tonna mozgatásához 16-19 kocsi volt szükséges. A korabeli hadseregek számára azonban nem sütöttek kenyeret minden nap, hanem legtöbbször négynapi ellátmányt osztottak ki számukra/'9 tehát feltételezhetően négynaponta volt szükség 64-76 szekérre. A fentebb felsorolt aggályok megalapozottságát igazolja a dunavecseiek panaszlevele is, amelyben az olvasható, hogy amióta hat ezred állomásozik a közelükben, azóta a katonák elvitték a termést, gyümölcsfáikat kivágták és a takarmányukból is loptak. Hozzátették még azt a panaszukat, hogy akárhányszor felemelték szavukat az őket ért sérelmek miatt, a katonák mindig fegyverrel fenyegették őket.820 A megyének a katonák áthelyezésére vonatkozó kérelmét alátámasztotta az a tény is, hogy a nyár végi esős időjárás miatt a fű egy része elrohadt, ami komoly nehézséget okozott az Isaszeg melletti táborban állomásozó lovak ellátásában. A tábor parancsnokának, de Viard (t 1718)821 ezredesnek sürgős segítséget kellett kérnie a megyegyüléstő! a takarmányozási problémák megoldására/"2 A magyar hatóságoknak semmilyen lehetőségük nem volt tehát az események befolyásolására, és létszámcsökkentésre. 111. Károly első török háborúja alatt a fősereg felvonása a Habsburg Monarchia különböző részeiről több lépcsőben zajlott. Savoyai Jenő a gyülekezést hét kisebb, a Duna vagy a Tisza mellett fekvő ideiglenes táborba szervezte meg, amelyek közül az egyik Dunavecsén helyezkedett el. Itt Regal táborszernagy és Lanckhen (t 17 1 6)823 altábornagy vezetésével 11 gyalogzászlóalj és 21 lovas svadron állomásozott/24 A táborba május 10. és 20-a között várták a csapatokat, de feltehetően nem 8|л MOL N 47. Lad. К. Fase. A. No. 2. 31. г. skk. 817 Ebben az adatban nincs benne a főtiszteknek járó többletporciók, de teljes létszámra feltöltött egységekkel számol. 818 Perjés, 116. o. 819 Perjés, 99. o. 820 PML IV. 1-g. instantiae politicae 1714. No. 7. „Nagyságtokat és kegyelmeteket szükségképpen kellett ez alázatos instanciánk által alázatosan requirálnunk affelöl, hogy im miulta a mellettünk levő ő Felsége hat regementje megszállott a falunk mellet, azok által lett sok keserves, megmondhatatlan és megszámlálhatatlan károkat szenvedtünk; mint kertbéli veteményeinket teljességgel szabadon minden tartóztatás nélkül [...] elhordották; [...] a kertjeinkben szőlőinkben ültetet és plántálva nevelt épületeknek való, úgy hasonlóképpen amellett gyümölcs termő fáinkat szabadon vágták, hordják [...]” 821 Viard, Peter Joseph báró Lotarmgiában született. 1703 novemberében ezredes, majd 1708- tól vezérőrnagyként szolgált a császári hadseregben, majd 1716-ban altábornagy lett. Ld. Heckenast, 2005. 457. о. és Schmidt-Brentano, 105. о. 822 PML IV. l-c/2. 1714. No. 17. Ernst Philip Lanckhen 1708-tól vezérőrnagyként szolgált, majd 1716-ban kapott altáboma- gyi kinevezést. Még ebben az évben a péterváradi ütközetben elesett. (Ld. SCHMIDT- BRENTANO, 54. о.) 824 Feldzüge, XVI. Band. 119. о. 142
