Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
egy egység késve érkezett. Pálffy János tábornagy az ideiglenes táborok között elsőként oszlatta fel a dunavecseit már 1716. június 1-jén, ahonnan a csapatokat Bácsra vezényelték.823 Csaknem húsz esztendővel később 1734-ben a Helytartótanács ülésén a főhadbiztos részvétele mellett döntés született arról, hogy a Heves megyei Túr8'7 826’ község mellett szeptember 1-jétől október végéig két vértes ezred, a Hauthorian és Corduian fog tábort verni. Az egységek ellátására Pest, Heves, Bihar, Csongrád és Békés megyéket, a Kis- és Nagykun, valamint Jász kerületeket jelölték ki nádori portáik számának arányában, amint az a 10. táblázatban olvasható. 10. táblázat: A Mezőtúr melletti tábor ellátásában részt vevő megyék ellátási kötelezettségei Megye Portaszám Fa (öl) Szénaporció ingyen (2 hónapra) Zab porció (2 hóra napi 2 kre) Szolnoki kenyérszállításhoz szekér (db) Pest 140 256 4 '6 31 360 24 080 5 Heves 100 183 2/6 22 400 17 200 4 Csongrád 28 51 2/6 6272 4816 1 Jászok és kunok 51 93 3/6 11 424 8772 2 Bihar 200 366 4/6 44 800 34 400 7 Zaránd 53 97 1/6 11 872 9116 2 Békés 22 40 2/6 4928 3784 1 Összesen 594 1089 133 056 102 168 22 A gabonaszállítást 4 naponta a szolnoki raktárból akarták biztosítani, amely Mezőtúrtól 4 mérföldre (28-30 km) helyezkedett el, és ehhez a fentebbi kimutatás szerint 22 szekérre volt szükség. A tűzifát, a szénát és zabot a megyéknek kocsin kellett szállítaniuk a táborhelyre, kivéve Békés megyét, ahonnan a Kőrös folyó megfelelő vízi utat kínált.827 A lakosság kíméletét szem előtt tartó tervet azonban nem lehetett végrehajtani, mert a két legnagyobb törvényhatóság, Bihar és Pest megye elszabotálta a feladat végrehajtását. A pesti közgyűlés álláspontját Mágocsy Mihály hozta Gilligh828 budai kerületi biztos tudtára, miszerint egyrészt Pest megye saját határai között nagyobb 825 Feldzüge, XVI. Band. 134-136. о. 826 Ma Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megye. 827 MÓL C 20. Gilligh Mátyás provinciális biztos levele a Túr melletti táborozásról 1734. szeptember 4. 48. r. A mellékelt táblázatot ld. MÓL C 20. Heves megye levele a Túr melletti táborozásról 1734. október 2. 9. r. 828 Gilligh Mátyás Pozsony megyei nemes 1698 és 1703 között szász segédcsapatokkal Podóliában harcolt a törökök ellen, ahol szállásmesteri (fourier vagy fúrerius) rangban szolgált. 1703-ban császári szolgálatba lépett, a Rákóczi-szabadságharc alatt hűséges maradt a királyhoz. A hadseregben előbb zászlós, majd hadnagy, végül százados lett, és 1715-ben leszerelt. Németül, latinul és magyarul egyaránt jól írt és beszélt, ezért 1724-től, a hivatal megalakulásától kezdve töltötte be a budai tartományi biztosi posztot. Ld. MÓL A 1. 1724/No. 39. 2. v.-3. v. 143
