Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)

Az ezredtörzs és az alegységek közötti kapcsolatot ezúttal is futárok biztosí­tották, amelyek állomáshelyeit rögzítették. A szénahiány miatt mindenhol csak egy hírvivő állomásozásához járultak hozzá. '5 A megye helyt adott az ezredes hiteleket eltiltó rendelkezésének, valamint annak is, hogy a százados mellett legalább a főúriért (szállásmester), egy dobost, a kovácsot, a nyeregkészítőt helyezzék el ugyanazon a településen, és a kapitányok engedélyt kaptak a kifogásolt két szállás megjavíttatására is. Továbbá a közgyűlés ígéretet tett a tizedesek arányos elosztására is a fegyelem fenntartása végett. A törvényhatóság ragaszkodott az elszámolások kéthavonkénti megrendezé­séhez. Az igazságszolgáltatás kérdésében azonban az ezredest már másodfokú ható­ságnak tekintették. Az ezredes jóindulatának megnyerése érdekében 100 aranyat küld­tek neki ajándékba, hogy katonáit jó fegyelemben tartsa, a népet pedig kímélje.755 756 E megállapodás felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási tisztviselők­nek figyelemmel kellett lenniük az egyes területek nemzetiségi és etnikai viszonyaira, mert a rácok és más ortodox hitet követő, valamint a nyugati felekezetek híveinek életritmusa jelentős eltéréseket mutatott, ami a katonák ellátását is befolyásolta. A fegyveresek és a közgyűlés közötti újabb szerződésre csak III. Károly má­sodik török háborúját (1736-1739) követő évből van tudomásunk. Gróf Groß757 a Savoyai ezred parancsnoka 1740. december 6-án levélében kereste meg Pest megyét, amelyben előadta katonái ellátását érintő igényeit. Véleménye szerint ezrede kataszt­rofális állapotba került a török háború éveiben, amelyet tovább súlyosbított, hogy 1740 őszéig a Temesi Bánságban látott el őrszolgálatot. A jelzett körülményekre tekintettel katonái javára főzőedényeket, napi egy font húst és főzelék megadására tett javaslatot. Az őrségbe rendelt beosztottjainak napi 11 krajcárt kért és ruhát. A fegyve­resek napi 5 krajcáros ellátása (kenyér és 3 krajcár kiegészítés) mellé további 1 kraj­cárra is igényt formált.75í! Az elszállásolásról szóló szerződés feltételei nem tettek eleget a felsorolt ké­réseknek. A közlegények ugyanis a kenyér és hús mellett csupán további egy krajcárt kaptak. Az őrségbe és futárszolgálatra távozó katonák is megkapták házigazdájuktól a távoliét idejére a napi egy krajcár kiegészítést. A fegyvereseknek havi 15 szál gyertya járt, az őröknek helyette havi 15 dénár. A korábbi szerződésben foglaltakhoz hasonló­an megtiltották, hogy a fegyvereseknek a kocsmában hitelezzenek. 755 Kecskemét központból az első útvonalon kijelölt őrhelyek: Izsák, Fülöpszállás. Kunszentmiklós, Dömsöd, Szalkszentmárton, Dunapataj. Második útvonal: Örkény puszta, Irsa, Szigetszentmiklós és Nagykovácsi. Harmadik útvonal: Nagykőrös, Cegléd, Úri, Szentmártonkáta, Pécel 756 PML IV. 1-a/l. 17. k. 319-323. p 7,7 Ebben az időben két Groß gróf szolgált a császári-királyi haderőben: Karl Anton, illetve Ludwig. Egyikük életrajza sem ismert. Mindketten 1744-ben kaptak vezérőmagyi és 1752-ben altábomagyi kinevezést. Schmidt-Brentano, 37. о. 75s Borosy. 1996. 6028. regeszta. 133

Next

/
Thumbnails
Contents