Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
Az ezredtörzs és az alegységek közötti kapcsolatot ezúttal is futárok biztosították, amelyek állomáshelyeit rögzítették. A szénahiány miatt mindenhol csak egy hírvivő állomásozásához járultak hozzá. '5 A megye helyt adott az ezredes hiteleket eltiltó rendelkezésének, valamint annak is, hogy a százados mellett legalább a főúriért (szállásmester), egy dobost, a kovácsot, a nyeregkészítőt helyezzék el ugyanazon a településen, és a kapitányok engedélyt kaptak a kifogásolt két szállás megjavíttatására is. Továbbá a közgyűlés ígéretet tett a tizedesek arányos elosztására is a fegyelem fenntartása végett. A törvényhatóság ragaszkodott az elszámolások kéthavonkénti megrendezéséhez. Az igazságszolgáltatás kérdésében azonban az ezredest már másodfokú hatóságnak tekintették. Az ezredes jóindulatának megnyerése érdekében 100 aranyat küldtek neki ajándékba, hogy katonáit jó fegyelemben tartsa, a népet pedig kímélje.755 756 E megállapodás felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási tisztviselőknek figyelemmel kellett lenniük az egyes területek nemzetiségi és etnikai viszonyaira, mert a rácok és más ortodox hitet követő, valamint a nyugati felekezetek híveinek életritmusa jelentős eltéréseket mutatott, ami a katonák ellátását is befolyásolta. A fegyveresek és a közgyűlés közötti újabb szerződésre csak III. Károly második török háborúját (1736-1739) követő évből van tudomásunk. Gróf Groß757 a Savoyai ezred parancsnoka 1740. december 6-án levélében kereste meg Pest megyét, amelyben előadta katonái ellátását érintő igényeit. Véleménye szerint ezrede katasztrofális állapotba került a török háború éveiben, amelyet tovább súlyosbított, hogy 1740 őszéig a Temesi Bánságban látott el őrszolgálatot. A jelzett körülményekre tekintettel katonái javára főzőedényeket, napi egy font húst és főzelék megadására tett javaslatot. Az őrségbe rendelt beosztottjainak napi 11 krajcárt kért és ruhát. A fegyveresek napi 5 krajcáros ellátása (kenyér és 3 krajcár kiegészítés) mellé további 1 krajcárra is igényt formált.75í! Az elszállásolásról szóló szerződés feltételei nem tettek eleget a felsorolt kéréseknek. A közlegények ugyanis a kenyér és hús mellett csupán további egy krajcárt kaptak. Az őrségbe és futárszolgálatra távozó katonák is megkapták házigazdájuktól a távoliét idejére a napi egy krajcár kiegészítést. A fegyvereseknek havi 15 szál gyertya járt, az őröknek helyette havi 15 dénár. A korábbi szerződésben foglaltakhoz hasonlóan megtiltották, hogy a fegyvereseknek a kocsmában hitelezzenek. 755 Kecskemét központból az első útvonalon kijelölt őrhelyek: Izsák, Fülöpszállás. Kunszentmiklós, Dömsöd, Szalkszentmárton, Dunapataj. Második útvonal: Örkény puszta, Irsa, Szigetszentmiklós és Nagykovácsi. Harmadik útvonal: Nagykőrös, Cegléd, Úri, Szentmártonkáta, Pécel 756 PML IV. 1-a/l. 17. k. 319-323. p 7,7 Ebben az időben két Groß gróf szolgált a császári-királyi haderőben: Karl Anton, illetve Ludwig. Egyikük életrajza sem ismert. Mindketten 1744-ben kaptak vezérőmagyi és 1752-ben altábomagyi kinevezést. Schmidt-Brentano, 37. о. 75s Borosy. 1996. 6028. regeszta. 133
