Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)

A pozsareváci béke megkötése után, ha nem is minden évben, de alkalmasint újabb szerződéseket kötött a megye és az elszállásolt katonaság. A megállapodások lehetőséget biztosítottak a feleknek, hogy kéréseiket előadják és a regulainentumban nem szabályozott pontokról megállapodjanak. A közgyűlés 1728 januárjában Podmaniczky Jánost741 küldte Schanvirei ezredeshez, a Lantherian ezred parancsno­kához az együttélés szabályainak egyeztetése céljából, aki az egyezményben foglalt juttatásokon kívül maga és tisztjei számára egy-egy háziszolgát kért a következő nyárig.742 A kontraktus pontjai az 1723. évi hadiszabályzat előírásainak végrehajtásá­ról gondoskodtak néhány kivételtől eltekintve, amelyek elsősorban az őrszolgálatot érintették. A katonák ló nélkül, a szállásadó község előfogatával utaztak őrhelyük­re.743 Az őrök tűzifa- és gyertyaigényét az őrhelyhez közeli községek elégítették ki.744 E rendelkezések célja nyilvánvalóan arra irányult, hogy a lakosok legalább az érkező fegyveresek lovainak ellátása alól mentesüljenek. Az elszállásoltak és a főtisztek közötti kapcsolattartást futárok biztosították, akiknek élelmezéséről nem az ezredtörzsnek szállást adó település gondoskodott a terhek arányos elosztása érdekében. Gondoskodtak arról is, hogy a hírvivők nem fogadhattak fel helyi vezetőket, lovaiknak nem járt külön istálló, még akkor sem, ha a többi már tele volt.745 A katonák ellátása eltért a szabályzatban foglaltaktól abban is, hogy a közle­gények kenyér helyett búzát kaptak. A hadipénztár ugyanakkor nem tudott előleget fizetni a fegyveresek kenyéren kívüli élelmezésére, amelyet — a regulamentum előírá­sainak megfelelően - a megyei pénztárnak kellett pótolnia, de az csak a zászlós és a magasabb rangban szolgálók számára járó napi 3 krajcár fizetését vállalta magára, az alacsonyabb beosztásúak ezt a zsoldkiegészítést a falusiaktól kapták.746 A szálláshelyekkel kapcsolatban megállapodtak arról, hogy a kvártélyosok elégedjenek meg a falusi bíró által kijelölt szállással és ne válogassanak. Ugyancsak írásba foglalták, hogy a tisztek is elégedjenek meg a királyi rendeletben biztosított épületnagysággal, és ne helyezzék át beosztottjaikat, valamint önkényesen ők se vál­toztassanak tartózkodási helyükön. A szerződés további pontjai a kihágások tilalmá­val foglalkoztak, és ezek közé sorolták, ha egy tiszt őrt rendelt szálláshelyére. Az egyezmény szerint a megye minden porció után 1 dénár összegű gyertyát biztosított a katonáknak, a tiszteknek pedig mértékkel járt a tűzifa.747 741 Podmaniczky János 1716-ban már ügyvédként és a kamara budai ügyészeként dolgozott (ld. Borosy,. 1989. 115. és 170. regesztai, és ez utóbbi pozíciót még 1731-ben is betöltötte Ld. MOL. A 57. 36. к 607. p. 742 PML IV. 1-a/l. 14. k. 68. p. „Dominus colonellus petendo tamen pro dominis officialibus unum hominem ad servitia circa domum praestanda inclytus comitatus applacidare dignaretur. Ad quam petitionem omnino unus homo ad futurum aestatem cuivis domino officialium applacidatur.” 74j Hasonló tartalmú pont már az 1717/1718 telén érvényes megállapodásban is helyet kapott. Ld. PML IV. 1-a/l. 11. k. 592. p. 744 PML IV. 1-a/l. 14. k. 68. p. 745 PML IV. 1-a/l. 14. k. 68-69. p. 74,'PML IV. 1-a/l. 14. k. 69-70. p. 747 PML IV. 1-a/l. 14. k. 70. p. 131

Next

/
Thumbnails
Contents