Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
19. században is megmaradt, de akkora már kibővült - többek között - az újoncok kiállításának biztosításával.7-2 A katonai ügyek intézése egyrészt komoly szakértelmet, másrészt magabiztos idegennyelvtndást igényelt. Az eddigi ismereteink szerint a 18. század első felében mindössze néhány tisztviselő, mint például Mágocsy Mihály 2’ (f 1742) alispán, Zlinszky Imre (ti722) szolgabíró722 * 724 és Strobol József'25 járt egyetemre. Feltételezhetjük még Szeleczky Márton alispánról726 is, hogy egyetemi vagy legalábbis jogi akadémiai tanulmányokat végzett, mivel ő az országbíró-helyettesi posztra emelkedett. Az adószedői hivatalban is feltűntek komoly tapasztalattal rendelkező tisztviselők, mint például Eiserich Sámuel. A többi hivatalnok korábbi tanulmányaira vonatkozó adatok egyelőre feltáratlanok, de idegennyelv-ismeretre és jogi jártasságra a legtöbb tennivaló ellátásához szükség volt. A megyei tisztikarnak a regulamenlumokban foglalt feladatokat kellett ellátnia, amelyekről az alábbiakban lesz szó. IV. 2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok) A Habsburg Monarchia reguláris egységeinek magyarországi elszállásolása kezdettől, azaz az 1650-es évek elejétől kiváltotta az itteni nemesség ellenkezését, és az országgyűléseken követelték a csapatkivonást.727 A török közelsége miatt erre természetesen az udvarban még csak nem is gondoltak, ezért a többnyire idegen ajkú fegyveres erők az országban maradtak. A törökellenes felszabadító háború éveiben a hazánkban állomásozó császári katonaság létszáma megsokszorozódott, amelynek ellátásáról és elhelyezéséről a fentebbiekben 722 Puky. 52. o. 72 ’ Mágocsy Mihály Nagyszombatba járt egyetemre, ahol 1697-ben sikeres magiszteri vizsgát tett (ld. Bognár-K.iss-Varga, 215. o). A Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc vármegye adószedőjeként tevékenykedett, (ld. BOROSY, 1987. passim). 1715-ben a Váci járás szolgabírá- jává választották ld. (BOROSY, 1989, 31. regeszta), ezt követően 1725-től haláláig az alispáni tisztséget töltötte be. (ld. Borosy-Kisfaludy-SzabÓ, 1552. regeszta). Mágocsy utódját 1742. március 8-án választotta meg a közgyűlés. Ld. PML IV. 1-a/l. 20. k. 11. p. 724 Zlinszky Imre 1697-ben a nagyszombati egyetemen bölcsészeti baccalaureátust szerzett, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc vármegye szolgabírájaként említik a fonások 1709-ben. Pest megye 1715-ben és 1720-ban is szolgabíróvá választotta. Ld. Nagy, 81. o. és Bognár-Varga-Kiss, 221.0. 725 Strobol József 1719-ben folytatott logikai tanulmányokat a grazi egyetemen (ld. Andritsch, 133. o.) 72л Szeleczky Márton kenderje a Nádasdy huszárezredben indult, ahol őrnagyi rangot viselt. A Rákóczi-szabadságharcban kitüntette magát a harcok során, és .részt vett Szatmár várának blokádjában, ezért 1714. szeptember 27-én Pest és Heves megyei adományokban részesült. (MÜL A 57. 30. k. 392-393. p.) Pest megye közgyűlése 1717. május 4-én választotta meg alispánná, (Ld. Borosy, 1989. 410. regeszta) amely tisztséget 1725-ig töltötte be. Szeleczky Márton 1720-ban alországbírói kinevezést (PML IV. 1-b. 8. 1. p.). majd 1721. május 18-án tanácsosi címet kapott III. Károlytól. (Id. MOL A 57. 33. к. 461. р.). Az uralkodó 1729. december 18-án bárói méltóságra emelte. (Id. MOL A 57. 36. k. 384-385. p.) 727 Zachar. 2004. 18. skk. 128
