Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
ismertetett (Id. II. 2. fejezet) hadiszabályzatok gondoskodtak. A hadsereg a szabályokat nem tartotta be következetesen, és erről az udvarban is tudtak.7'" A kiváltságosok ezért minden lehetséges módon védték az adózó civil lakosságot, azonban ehhez nem állt rendelkezésükre az eszközök széles tárháza. A vidéki nemesség egyrészt levelekben kérte az udvartól a szabálysértések kivizsgálását, másrészt az országgyűléseken és conciirsusokon ismertette panaszait. A diéta az udvar adóemelési szándékának elfogadásáért cserébe kérte, és nem egy esetben el is érte a regidamentwndk kisebb nagyobb mértékű módosítását.724 A rendeletek módosítása azonban sokszor vajmi keveset vagy legalábbis nem azonnal segített a helyben jelentkező problémákon. A fegyelem fenntartása érdekében ezért a megyei közgyűlések megállapodásra törekedtek a területükön állomásozó fegyveres erőkkel, amelyekről Pest megye példáján keresztül az alábbiakban nyerhetünk ismerteket. IV. 2. a. Pest megye és az elszállásolt egységek közötti megállapodások A korai hadiszabályzatok még nem zárkóztak el az elől, hogy a megyék és a katonák az együttélésüket egyezményben rögzítsék, de ezt 1697-től megtiltották.* * 730 Ezt talán indokolta, hogy ä törvényhatóságok a 17. század utolsó évtizedében még olyan feltételekkel is kötöttek megállapodásokat, amelyek a rendeletben szereplőnél jóval nagyobb terhet róttak a falusiakra. Például Esztergom megyében mind az emberi, mind a lóporció értékét 6 Ft-ban állapították meg.731 732 Nyitra megye pedig 1694-ben- feltehetően egy kontraktus alakján - az embernek járó ellátmány összegét havi 4, a lovakét pedig 5 Ft-ban állapította meg. A szerződések 1697. évi tilalmáról a törvényhatóságok nem vettek tudomást. Pest megye a korabeli gyakorlatnak megfelelően szintén egyezségre lépett 1700-ban a Savoyai ezred ellátásáról az egység elöljáróival, amely nagy vonalakban az előző évi szabályzat pontjaihoz igazitotta a katonák ellátását. A közkatonák azonban a kenyéren kívül napi 3 krajcár készpénzre tarthattak igényt.733 A szatmári békét követő években, évtizedekben a megyék életben tartották a korábbi gyakorlatot. Esztergom megye és az elszállásolt Heister ezred századai 1713- ban a hús elszámolásának szabályait rögzítették, valamint 150 Ft tiszteletdíjat (diszkréció) helyeztek kilátásba a fegyveres erők főtisztjei számára.734 735 Somogy nemessége is az 1720-as és 1730-as években nem egyszer szerződésben rögzítette a katonaságnak járó szolgáltatások mértékét.737 72s Ld. II. 2. a. fejezetet a regulamentumok. kiadásának indokáról. 7:4 Ld. III. fejezet. 730 HORNYIK, 428. o. Lünig II, 710. 731 Kántor, 1999. 714. regeszta. A porciók értékét Id. a II. 2. c. fejezetben; 732 OORP. STAT. IV/1. Nyitra megye. 1694. 541. o. 7,J Borosy, 1986. 3661. regeszta. Az 1699. évi katonai szabályzat csak abban az esetben adott lehetőséget többletpénz juttatására, ha a katonák számára szükséges hús megvásárlásának feltételeit a szállásadó töldesúr vagy törvényhatóság nem biztosította, de ennek mértéke sem haladhatta meg a napi 2 krajcárt. Ld. Rákóczy, 343. o. 734 Kántor. 2003. 143. regeszta 735 Taubert, 47. o. skk. 129
