Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Orvosok, sebészek és bábák Kecskeméten
orvosi végzettségét. Feltehetően a városnak sürgős volt az orvos alkalmazásának ügye, mert 1790. május 19-én értesítik Cseffáryt, hogy ügyét felterjesztették a vármegye közgyűlése elé.11" Az ügy további sorsáról nincs irat, de Cseffáry nem lett Kecskemét orvosa, júliusban már arról tanácskoznak, miként lehetne Zay Sámuel orvosdoktort minél előbb Komáromból Kecskemétre költöztetni. Zay Sámuel hamar elfoglalta hivatalát, mert 1790. szeptember 18-án a pestis sújtotta Belgrád felől érkezett munkásokat vizsgált meg és 21 napos karanténba zárta őket."6 Zay Sámuel erélyes és energikus tisztviselő volt: 1791-ben Tarczali Sámuellel együtt levizsgáztatta a város sebészeit, feltehetően a kecskeméti sebész céh összes sebészét (Balás Jánost és Istvánt, Hermetits Istvánt, Ruzitska Józsefet és Szoboszlai Gergelyt és Jánost), akik a vizsga után csak orvosi felügyelettel végezhettek belbetegségek gyógyítását, valamint érvágást. Ez utóbbi „árulkodó”: ha nem csak gyakorlati képzésben részesülők lettek volna, akkor - mint a seborvosok - ezt is önállóan végezhetik. Vannak adatok a városi hentesek és vásárterek rendszeres ellenőrzéséről, a városban állomásozó katonaság is igénybe veszi orvosi munkáját. Az iratokból kitűnik, hogy Zay országszerte ismert orvos volt, orvosi munkáját nemcsak a környező települések vették igénybe, de 1794-ben megyei főorvosnak távozik Békés megyébe. Feltehetően a város és Zay között anyagi természetű ellentétek is voltak, mert távozása után a városi tanács úgy döntött, hogy a következő orvosnak felemeli a fizetését, a járandóságát és a szálláspénzét is.115 116 117 1794. október 22-én a városi tanács döntött Petrovits Máté orvosdoktor alkalmazásáról, aki azonnal elfoglalta hivatalát.118 Orvosi tevékenységéről kevés adat maradt fenn, mivel 1795 nyarán távozott: az országos főorvos a Szerémségbe vezényelte járványorvosnak az ott dúló pestisjárvány megfékezésére. A város csak egy hónapra adott engedélyt, de meghagyta mind Petrovitsnak, mint az országos főorvosnak, ha nem tér vissza a városi orvos időben, akkor mást alkalmaznak helyette. Az országos főorvosnak is megírták, hogy a városban egyetlen orvos, akire a lakosság számít, sőt az utóbbi időben nem volt sem járvány, sem súlyos megbetegedés. Ugyan vannak katonaorvosok a városban és a környékén, de azok nem érnek fel a város orvosának tudásával. Ez utóbit bizonyítja Szoboszlai Gergely esete is, aki házában szifi- liszeseket kezelt, orvossággal látta el őket. Pontosan nem lehet tudni, ki jelentette fel őket, de Petrovits nemcsak a sebész, hanem a tanács tudomására hozta, hogy ilyen esetekben csak ő és Perle Ferenc seborvos az illetékes. Ez utóbbi feltehetően Tarczali Sámuel utóda lehetett, mert az előbbi neve többet nem szerepelt a városi iratokban.119 120 Petrovits Máté később Szerémség főorvosa lett, míg helyébe 1795 októberétől Győri Ferenc aradi orvosdoktort alkalmazták.1J! Győri Ferenc is erélyes városi __________________PEST-PIUS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A Ifi. SZÁZADBAN__________________ 115 Uo. 214.1. 116 Uo. 222.. 329., 335. 1. 117 Uo. 329.. 335..345. 1. "s Uo. 349. 1. 119 Uo. 352. 1. 120 Uo. 357. 1. 73
