Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)

Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Orvosok, sebészek és bábák Kecskeméten

KAPRONCZA Y K.1ROL Y

Az egyetemet végzett orvosdoktorokkal kapcsolatban bizonytalan adatok vannak a 18. század első feléből. Falt Antal patikussal kapcsolatban ugyan 1747-ben úgy szólnak, hogy orvosdoktor is, de ennek ellentmond az a tény, hogy 1748-ban patikáját a Pestről ezért idehívott Vághi György orvosdoktorral a törvényben előírt módon vizsgáltatta meg.112 113 1749-ben Boros István orvosdoktor és végzett patikus Kecskeméten második gyógyszertárat nyit, ami azután folyamatosan működik, 1771-ben Paumgartner Ferenc gyógyszerész vásárolja meg."2 Arról nincs adat, hogy Boros István működött-e orvosként a városban. Az 1770. évi Generale Normativum kiadása után, amely a vármegyéket és városokat orvos alkalmazására kötelezte, 1772. október 8-i ülésén dönt arról, hogy hivatalosan meghívja Oroszi Pápai Mihály Bécsben végzett orvosdoktort fizetett városi orvosnak.114 Megállapította fizetését (300 forint), járandóságait. így járt el 1773. február 2-án Budinszki József „egyetemen végzett” sebésszel kapcsolatban is, akinek letelepedési és működési engedélyt adott. 1778. november 22- én a városi tanács ülésén bejelentették, hogy Oroszi Mihály orvosdoktor hatesztendei városi működés után Halas városhoz megy városi orvosnak. A városi orvosi állásra 1787. január 20-án Bertalan György szatmárnémeti születésű és ott is működő orvosdoktor jelentkezett, a róla alkotott vélemény kialakítása érdekében Szombati Pál doktort nevezte meg. 1787. február 7-én Bertalan György pályázatát a város alkalmasnak tartja a tisztség betöltésére és elfogadásra a Helytartótanácshoz felterjesztette. Az iratokból nem tűnik ki, miért kellett 1787. február 23-án hivatalos nyilatkozatot kiadni Bertalan Györgynek az alkalmazásáról, de külön tanácskoztak arról, hogy megfelelő lakást kell keresni az orvosnak és megemelni fizetését es száiiáspénzét. Feltehetően emiatt bukott meg Bertalan alkalmazása, mert többé nem foglalkoznak személyével, sőt 1788. június 12-én az orvosi állásra jelentkezett Králi Márton zombori orvos, aki 1780-ban Pesten végzett és informátornak az orvosi kart nevezte meg.

Kecskemét városa 1788. augusztus 13-án nemes Herpai Gábor, Pesten végzett orvosdoktort nevezte ki városi orvosnak, aki két évig megelégedéssel látta el hivatalát. Igaz, 1789. szeptember 24-én nagyobb lakást kér tartózkodására, mivel két szoba állt a rendelkezésére: az egyikben lakott, a másikban volt az irodája, ebédlője, de a betegek fogadására harmadik szobára is szükség volt. Az ügy elrendezéséről nincs tudomásunk, de arról igen, hogy 1789. december 10-én Herpai Gábort és Tarczali Sámuel városi fősebészt kirendelték Török Jánosné tetemének felboncolására, a halálok pontos megállapítására, mivel az elhunyt férjét vádolták gyilkossággal. Tarczali Sámuellel kapcsolatban 1790. augusztus 24-én, úgy határoz a város tanácsa, hogy a benyújtott iratok szerint kiadják neki az elhunyt Tarczali Pál sebész ingatlanjait, a kérelmező annak fia.

Herpai Gábor 1790 tavaszán távozott a városból, mivel Jász-Kun vármegye főorvosává nevezték ki. Helyére már 1790. május 7-én Cseffáry (Csefári) Pál orvosdoktor jelentkezett, látatlanul is elfogadta a város feltételeit, bemutatta - másolatban 112 Uo. 159.1.

113 Uo. 11.1.

114 Uo. 213. I.

72