Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Orvosok, sebészek és bábák Kecskeméten
eltiltották a hivatalos mestersége gyakorlásától, és 20 botütésre ítélték. Feltehetően a megbüntetett bába rendelkezett valamilyen bizonyítvánnyal, csak éppen a város nem adott neki működési engedélyt. Ha nem rendelkezett volna valamilyen bizonyítványnyal, kuruzslónak vagy bűbájosnak minősítik, és börtönre ítélik."17 Egy 1738. július 21-én megtartott büntetőeljárásban - Szabó Márton albiró Kuszin Mártonná, Szűcs Erzsébet özvegyasszony felett ítélkezett házasságon kívül született csecsemője meggyilkolása miatt - szerepelt Tóth Györgyné, Árvái Zsuzsanna 50 éves bábaasszony. A vádlott fején, oldalán és kezén véraláfutásos sérüléseket szenvedett halott gyermeket szült, bár a szüléshez később hívták Árvái Zsuzsanna bábaasszonyt, aki már akkor sem kételkedett a vádlott állításában, hogy a szülés előtt két héttel elesett és most halott gyermeket szült. A többi tanú állította, hogy az asz- szony a szülése előtt két héttel elesett és nagyon vérzett, panaszkodott, hogy gyermeke nem mozdul. Árvái Zsuzsanna - saját tapasztalatára hivatkozva - állította, hogy a gyermek sérülései nem szülés alatt történtek, korábbiak a szülés napjától, valamint lehetségesnek tartja a magzat elhalását eséstől, így nem tartja bűnösnek a szülőanyát. Feltehetően a bíró adhatott Árvái Zsuzsanna szakvéleményére, így ejtette a vádat.107 108 Az 1770. évi egészségügyi alaptörvény elrendelte, hogy minden vármegye, város és nagyobb helység alkalmazzon okleveles bábát, akit a pesti tudományegyetem orvosi karán szervezett egy esztendős tanfolyamon képzik ki, általános érvényű oklevelet kap. Egy ideig itt működik Tessényi Katalin is, de az előzőkben ismertetett fizetése körüli ellentétek miatt máshol vállalt okleveles bábái hivatalt. 1787. június 26-án Kecskemét magisztrátusa elfogadja Sípos Józsefné okleveles bába jelentkezését, aki oklevelét a pesti orvosi karon szerezte. A város neki engedte át a városi bába tisztségét, a várostól évente 30 forint fizetést kap. Az iratból megtudjuk, hogy Sípos Józsefné azelőtt a városban volt kocsmárosnő, működött bábaként is és a város tudtával és saját akaratából végezte el a „bábaság iskoláját” Pesten. Régi adósságát eltörölték."10 1796-ban Pest vármegye főorvosa felszólítja a községeket, városokat, hogy a legtöbb bába tudatlansága miatt minden város és község - saját költségén - küldjön egy-egy tiszta erkölcsű asszonyt vagy leányt a pesti orvosi karhoz bábatanfolyamra, ahol kiképzik őket, és hivatalos oklevelet kapnak tudásukról. A felhívás nem „aratott sikert” Kecskeméten, azzal utasították el, hogy a súlyos gazdasági helyzetben erre nincs a városnak felesleges pénze.110 111 Három évvel később - 1800-ban - a város Szabó Erzsébetet átengedte „hivatalos bábának” Halasnak, aki szintén bábatanfolyamot végzett Pesten."1 __________________PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A IS. SZAZADBAN 107 Uo. 284.1. °* Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. IV. köt. 1731-1740. Bp. 2003. 295. I. 1,19 Fonás közlemények. 11. A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredéke. 11. 1712- 1811. Összeállította: Iványosi Szabó Tibor. Kecskemét. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. 1998. 94. 1. 110 Uo. 365. I. 111 Uo. 432. 1. 71
