Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században
PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A Ifi. SZÁZADBAN nemes ember, birtokából él, nincs patikája, és csak szükség esetén gyógyít és készít gyógyszereket. A járásban 34 személy foglalkozik gyógyítással (sebészek).v’ A Kecskeméti járásban hasonló helyzet van: Soroksáron egy „medicus” csak gyógynövényekből készített szerekkel gyógyít, a másik állítólag szemorvos és kelések felfakasztásával foglalkozik. A haraszti sebész egyben a falu jegyzője, Kecskeméten két felszerelt patika van egy állítólagos katonaorvos is, aki nem hajlandó bemutatni oklevelét. A városban és környékén 15 vizsgázott sebész működik, sebészcéhet alakítottak/' A Solti járásban Kalocsán a patikát Csáky Miklós érsek alapította 1750-ben Fischer Ferencen keresztül, majd ugyancsak az érsek költségén Plehl Mátyás patikus újra felszerelte. 1763-ban Fischer Norbert volt benne a patikus, de annak halála után hosszú ideig bezárták. Ott maradt orvosságok elpusztultak, majd Bottyán József patikus a gyógyszertárat átadta a piaristáknak, 1766-ban a gyógyszertárat Kopsiva József vezeti. Kalocsa városában és környékén 12 sebészmester működik, egy része csak belső, más része csak külső betegségeket kezelnek. Ide kapcsolódik Gregori János hradeki születésű kalocsai gyógyszerész ügye, akit az egészségügyi bizottság arra kötelezett, hogy a prágai egyetemen folytatott gyógyszerészi tanulmányait fejezze be és szerezzen képesítést, mert enélkül nem vezetheti a patikát. Ekkor, 1769-ben gróf Batthiány József kalocsai érsek (nem sokkal később esztergomi érsek), levélben fordult a prágai egyetem orvosi karához, hogy Gregori Jánosnak adják ki orvosi oklevelét, mert az iratok szerint azt elvégezte, csupán a disszertáció megvédése hiányzott. Az érsek indokul azt hozta fel, hogy Gregori már három éve környezetében él, kiválóan gyógyította Kalocsa és a környék betegeit. Válaszról nincs tudomás, de Gregori még vagy másfél évtizedig működött Batthiány József esztergomi érsek környezetében, viselte a doktori címet.86 87 88 Az irgalmasok patikájáról gyakran esik szó, mert egyetlen gyógyszertárként a környék lakossága is itt szerezte be gyógyszereit. A gyógyszertár 1764-ben nyilt meg, nem sokkal később, ahogy Mária Terézia kérésére Migazzi püspök letelepítette a rendet Vácon, egyben kiváltságos helyzetükkel tönkretették Kmech János brünni származású, Bécsben oklevelet szerzett gyógyszerész törekvését, aki saját költségén állította fel gyógyszertárát, annyi kedvezménnyel, hogy a városnak egyelőre nem kellett adót fizetni. Az 1767. évi jelentésben még szerepel Kmech neve, de már 1769-ben nem. Az biztos, hogy az irgalmas rendnek szerepe volt abban, hogy a polgári patikaalapítási kísérlet „zátonyra fusson”. Az 1786-től, amikor az országos főorvos - figyelembe véve az uralkodó polgárositó szándékait - püspöki székhelyeken igyekezett elkülöníteni az egyházi személyek mellett a polgári közegészségügyi igazgatást megteremteni. Általában ezekben a városokban a 18. század végéig orvosi és gyógyszerészi végzettséggel rendelkező személyek irányították az orvosi és betegellátási ügyeket. Mellettük csak polgári sebészek és bábák működhettek, meghatározó szerepet ők birtokolták. Vácon 86 Acta San. Lad. 1765-1766. Fasc. 24. no. 9. : Daday: im. 322-328. 1. 87 Acta San. Lad. 1765-1766. Fasc. 24. no. 24. : Daday: im. 331. 1. : Magyary-Kossa: im. IV. köt. Bp. 1944. 189. p. 88 Magyary-Kossa Gyula: im. IV. köt. Bp. 1944. 175-176. pont. 57
