Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)

Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században

PEST-piLis-soLT varmegye Egészségügyé a is. szazadba*

4 kirurgus és 4 bába, Cegléden 2 kirurgus és 2 bába működik. Nagykáta mezővárosban 1 sebész és 2 bába, Soroksár, Haraszti, Alberti községekben 1-1 sebész és 1-1 bába, a többi községben 1-1 bába lakik. A járás területén összesen 1 patikus, 19 sebész és 48 bába működik hatósági engedéllyel. A Váci járásban, Vác püspöki városban 1 orvosdoktor, 1 patikus, 4. sebész, 3 bába, Aszódon, Monoron, Gödöllőn 1 -1 kirurgus és 1 -1 bába, a többi községben bába működött, a sebészeket szükség esetén hívták. Összesen 1 orvosdoktor, 1 patikus, 7 sebész és 41 bába működött a jelentés szerint. A Pilisi járásban Ráczkevén 2 kirurgus, 3 bába, Solymáron, Zsámbékon, Vörösváron 1-1 kirurgus és 2-2 bába, Borosjenőn, Kovácsiban, Török-Bálinton, Torbágyon, Bogdányban 1 kirurgus, 1 bába, Óbudán 3 sebész, 3 bába, Szentendrén pedig 4 kirurgus nevét említi a jelentésében a szolgabíró. A többi községben szétszórtan 1-1 kirurgus és 1-1 bába van. Összesen a járásban 19 sebész és 25 bába. A Solti járásban összesen 7 sebészről és 29 bábáról tesznek említést.77

1754. november 6-án kelt jelentésben Pest vármegye területén működött Garo- falj József orvos, aki oklevelét 1729. június 21-én szerezte a bonni egyetemen. Akkor a váci püspök udvari orvosa volt 1740. január 11-től és egyben ellátta a város betegeit is. Oklevelét eredeti példányban mutatta be. A vármegye területén működött Vághi György, győri születésű orvosdoktor, aki oklevelét Wittenbergben 1741. november 28-án szerezte. Eredeti oklevelét mutatta be. A református egyház szolgálatában álló orvos Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön működött, lakhelye Pesten volt.7*

A vármegye területén is működött Valaszkay János, nógrádi születésű, református hitű orvosdoktor, aki oklevelét Halléban szerezte 1734. május 4-én. Eredeti oklevelét mutatta be. A vármegye szolgálatában is állt, de hivatalosan Pest város orvosa volt.

Ugyancsak Pest város és Pest vármegye közös orvosaként működött Zách János orvosdoktor, hivatalosan az Invalidus Ház orvosa. Zách megtagadta oklevelének bemutatását, sőt arra kérte az ügyben eljáró személyt, hogy a jövőben ne zaklassák. A bizottság úgy döntött, hogy Záchot éppen úgy kell megrendszabályozni, mint a kassai katonaorvost. (Az említett kassai katonaorvos Mayer Henrik volt, aki oklevelének másolatát nem volt hajlandó bemutatni, így a bizottság úgy határozott, hogy csak katonai személyeket vizsgálhat meg, ami alól feloldást akkor kaphat, ha oklevelét bemutatja. Igaz, Kassán nem ez volt az egyetlen „szabálytalanság”: a megyei fizikus Riesenfeld Károly orvosi oklevele helyett egy prágai egyetemen kiállított és gyógyszerészi tanulmányokról szó'ó igazolást mutatott be.) Ettől függetlenül Zách József „nehéz ember” volt, mert elhagyja az Invalidusok Házát, és Óbudán praktizál, ahol nem volt képesítésével kapcsolatban gond. Az 1766-1767. évi Pest megyei összeíráskor a péceli sebész, * 7

77 Acta San. Lad. 1747. Fasc. 63. no. 29. Megjegyzés: a továbbított jeientésösszegző jellegű, a felsorolt orvosok, és sebészek nevét nem adja meg.

7S Acta San. Lad. A. Fasc. 33. no. l/II. köteg. Hsz. 2411. E jelentésben szereplő orvosok nevét megadják, mivel a királyi rendelet értelmében kötelesek, voltak szolgálati viszonyt teremteni egyetemet végzett orvosokkal. A foglalkoztatás formáját nem ismerjük, feltehetően - ha alkalmazták is ezt a formát - „megbízásos” viszonyban állt a vármegyével., ami az elvégzett feladattal kapcsolatos „megalkudott” pénzösszeget jelenthette.

53