Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században
KiPRONCZi Y KAROLY Feltehetően megfojtották. Az eljárásban részt vett Szabina 43 éves váci német bába is, aki szerint a gyermek egészségesen született meg, nem halva, mint anyja állítja és Würth Rozália senki segítségét nem kérte szülésénél. Az eljárásba bevonták Molnár Erzsébet váci magyar bábaasszonyt is, aki szintén állította, hogy a gyermek élve született. A tanúvallomások alapján nem bizonyosodott be, hogy Würth Rozália megfojtotta, és a Dunába dobta csecsemőjét, így további bizonyítékok beszerzését rendelte el. A per csak 1735 augusztusában folytatódott, amikor Guttlik Sándor váci kanonok bemutatta a bíróságnak Warsányi Adám levelét, amelyben az aláíró állítja, hogy jegyes mennyasszonya Würth Rozália, akivel gyűrűt is váltottak. Az idők közben gyermekük fogant, amit nem mertek bevallani a környezetüknek, a többi úgy történt, ahogy Würth Rozália állította. Ő az ítélettől való félelmében elmenekült, de ügyvédje tanácsára írta meg ezt a levelet. A kanonok viszont igazolta, hogy Warsányi Ádám katolikus hitre tért és törvényesen is elvette feleségül Würth Rozáliát. A per második szakaszában Kolb Adám helyi gyógyszerész és Schwarzl János városi sebész hivatalos írásban igazolta (Vác, 1735. június 11-én), hogy a Dunában talált csecsemőn sem fojtás, sem fulladás „két jeleit” nem találták, a gyermeket nem gyilkolták meg. Az ügy ezzel lezárult, ítélet nem született, bár sok kérdést hagyhatott maga után. A peres irat szerint 1735-ben Vác város szolgálatában állt Kolb Adám gyógyszerész, Schwarzl János seborvos (mint városi orvos), egy német és magyar bábaasszony (Szabina és Molnár Erzsébet). Ez az adat lényegében azonos az egészségügyi bizottság 1740. évben kiküldött körlevelére adott válasszal, amely szerint Vác városa rendelkezik egy városi seborvossal, három bábával és patikával, valamint a váci püspök szolgálatában álló orvossal. (Ezt nem nevezték meg.) Az alább ismertetésre kerülő peres anyag szerint három évvel azelőtt Knap János seborvos és Czvig Mária Ágnes is Vácon működött sebészként, illetve bábaként. Ugyancsak váci úrszéki peres anyagban szerepelt - 1732. augusztus 21-én Horányi Gábor szolgabíró és Kostyán Mihály esküdt vezette eljárás - , amely szerint megvádolták Fülöp Josefmát, a hartyáni kocsmáros leányát, hogy csecsemőjét megölte és valahol elásta. Ezt a vádlott tagadta, sőt azt is, hogy teherben lett volna. A tanúk szerint a leány valóban terhes volt, majd leapadt a hasa és ruháján szülésre utaló szennyeződések voltak. A bíró Guba Juditot, az 56 éves falusi bábaasszonyt, Tóth János hartyáni lakos feleségét bízta meg a vádlott hivatalos megvizsgálására. Külső jelek alapján úgy vélte, hogy terhes volt, bár megjegyezte a vádlott elősz*'- nem akarta engedni a vizsgálatot, sőt megpofozta őt. A biró megidézte Czvig Mária Ágnes váci bábaasszonyt, aki megejtett vizsgálata szerint a leány kétségtelenül állapotos volt, a melléből nem tej, csak valamilyen folyadék szivárgott. Ennek alapján úgy véli, hogy a gyermeket valóban halva szülte meg, a hasán levő jelek alapján is terhes volt. Ezt erősítette meg Knap János váci seborvos is, megerősítve a bába véleményét.76 1747-ben Pest vármegye jelentette, hogy a Kecskeméti járásban, magában Kecskeméten van egy patikus Falt Antal, 9 sebész és 6 bába. Nagykőrös mezővárosban 76 Borosy András - Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. IV. 1731-1740. Bp. 2003. 36-37. 1. 52
