Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Összefoglalás
KOCSIS GYULA A legtöbb őszi gabonát - 14659 pm-t - Cegléden írták össze. A megyei régiók falvainak mintegy 35%-ban az őszi gabona két harmados túlsúlya figyelhető meg. A települések további 31%-ban mintegy fele-fele (45-55%) az őszi és tavaszi gabona aránya, és csak a falvak mintegy 4%-ban van két harmados többségben a tavaszi gabona. Ilyen települések csak a Duna jobb parti régiókban fordulnak elő. Három régióban fordul elő olyan település (öt db), amelyben a gabonával rendelkező háztartásokra átlagosan jutó gabona mennyisége nem éri el a 10 pm-t. Többségük a Duna bal partján található. A Zsámbéki medence, a Dél-nyugati falvak, a Tápiómente, a Cserhátalja és a Cserhát-vidék régióiban 20 pm őszi gabonánál több jut átlagosan egy-egy gabonával rendelkező háztartásra. Pest- Pilis megye falvainak mintegy 40%-ban 20-29 pm őszi gabonát találtak a háztartásokban. Mintegy 20-20%-ot tett ki a háztartásonkénti átlagban 10-19 és a 30-39 pm őszi gabonával rendelkező falvak száma. Kilenc olyan település volt, közülük öt a Csepel szigeten, amelyben egy háztartásra több, mint 50 pm őszi gabona jutott. A tavaszi gabona háztartásonkénti átlaga tizenhárom településen nem érte el a 10 pm-t, ezek közül nyolc a Duna bal parti régiókban volt. A falvak 38%-ban 10-19 pm 35%-ban 20-29 pm között mozgott a tavaszi gabona háztartásonkénti átlaga. Irtásföldek A Duna bal parti régiók mindegyikében valamint a Csepel szigeten is említenek ir- tásfoldeket, ha nem is minden településen. A Szentendrei szigeten, a Duna-völgyi két régióban, a Homokhátságon, a Tápiómentén, valamint a Cserhátalján nem voltak irtások. Tápiósáp vidékén és a Gödöllői-dombság néhány falvában említettek irtás eredetű földeket, igazán jelentős kiterjedésű irtások azonban a Cserhát vidékén voltak. Pusztabérletek, majorsági földek használata Pest-Pilis megye mindegyik régiójában előfordul, hogy egy-egy településnek módjában áll pusztát bérelni, illetve a természetföldrajzi tényezők és / vagy a gazdálkodás igénye erre kényszeríti a falvakat. A Duna bal parti régiókban a pusztabérlet viszonylag ritka, régiónként esetleg egy-egy település említi. Hasonlóan ritka a Cserhát térségében is. A Duna-völgy északi részében mindegyik, a déli részében több falu használ pusztát, egyik-másik esetben a telki szántók is a pusztán vannak. A Homokhátságon és a Tápió vidékén szinte minden település említi, hogy gazdálkodásának valamely ágához igénybe veszi szomszédos földesúri puszta területét. Majorsági földek használatáról többnyire a gödöllői Grassalkovich-urada- lomhoz tartozó falvak tesznek említést. Nyomáson kívüli földek Ezen földdarabok többnyire kapásnövények - kukorica, dohány kerti vetemé- nyek - káposzta, tök - és rostnövények termesztésére szolgáltak a régiók minden településén. Használatukról nem tudunk átfogó képet adni, mert a létezésükről szóló beszámolók számos bizonytalanságot rejtenek. Vannak olyan régiók és ezen 566
