Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)

Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források

KOCSIS GYULA c.l Nyomáson kívüli földek, kertek A régió legtöbb településének elöljárói csak a földesúri adózás felsorolásakor tettek említést arról, hogy bizonyos termények után is kell dézsmát (hetedet, kilencedet), vagy dézsma megváltást fizetniük. Ezek között számos olyan volt, amelyet nyomá­sokon kívüli földekben, kertekben, vagy friss törésekben termesztettek. A térség több falujában említettek meg a dézsmaköteles (kilenced) termények között a ku­koricát (6 falu), a káposztát (3 falu), a tököt (2 falu), a kendert (2 falu), a lent és a dinnyét (1-1 falu). Cinkotán a földesurak a mákot, babot, kerek répát is a kilen­cedköteles termények közé sorolták. Tíz településen a lakosoknak néhány pm ter­jedelmű kukorica- és kenderföldjük volt. Hét településen káposztás kertjeik is. Kistarcsán a „külső földekben”, Dányon a búza földekben - ugarban - is termesz­tettek kukoricát. Olyan mennyiségű kukoricát termeltek, hogy Pesten is árulhat­tak belőle. Kerepesen és Isaszegen dohányt is termesztettek. Bagón a 18. század végén a káposzta volt igen jelentős, mintegy 32 ezer fej káposztát írtak össze. A kilenc pontra adott válaszok szerint a Grassalkovich-uradalom falvaiban, Csíktarcsán, Kerepesen, Gödöllőn, Bagón, Kisszentmiklósón és Csömörön szérűs kertjei is voltak az úrbéreseknek. Bérelt puszták, majorsági földek használata A Grassalkovi eh-uradalomhoz tartozó települések közül hat elöljárói említették, hogy földesuruk valamely pusztáját is használják, bérlik. Csíktarcsa Halomegyhá­zát; Isaszeg Nyíregyház és (Tápió)Szentgyörgy pusztákat; Dány Szentkirályt; Csö­mör Szentmihályt; Bag a hatvani rétet; Gödöllő pedig Besnyő, Bábát és Egerszeg pusztákat. Ezek a puszták szomszédosak voltak a bérbevevő településekkel. A köz­ségek erdejüket, (erdei) legelőjüket, kaszálójukat hasznosították, esetenként heted dézsma fejében szántottak is. Grassalkovich Antal földesúr „kegyelméből” arra is volt példa, hogy a majorsági földeket - szántót, kaszálót - átengedtek a jobbágyok­nak, így pl. Csíktarcsán és Isaszegen. Az Esterházy család bujáki uradalmához tartozó két falu, Valkó és Vácszent- lászló jobbágyai földesuruknak a Külső-Szolnok megyei Kürt pusztáját használhat­ták kaszálónak, illetve marháik teleltetésére. Fót is földesurának Megyer és Sikátor pusztáját bérelte, hasonlóan Szadához, amely a váci püspökség Szent Jakab pusztáján rétet és szántót használt, valamint Szent Mihály nap után jószágait legeltette. Itt az a szokatlan helyzet fordult elő, hogy a falunak a váradi káptalan birtokában lévő egyik része a váci püspök birtokában lévő másik résztől „albérletben” bírta Szent Jakab egy részét. Az albérlet részleteit nem ismerjük. (Wellmann I. 1967:135-184.) Állattartás Balla Antal vármegyei geometra a ksigyűlés által kiküldött biztosként a követke­zőket jelentette 1798-ban péceli legelőről: „ a helység lakosainak szabad még mar­háikat a Sukoró és a Kopasz nevű erdőcskékben is legeltetni. Azonban mikor makk terem az erdőcskékben, vagy pedig tonsura, avagy levágás alá vétetődik va­lamely rész, akkoron az első esetben ősszel és télen, amíg a makk felétetődik, a má­516

Next

/
Thumbnails
Contents