Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA vétve fordult elő). Dunakeszin és Rákospalotán a régió átlagához közeli, míg Szódon a régió átlagánál (16%) magasabb, 22% volt a kettő- és több családos háztartások aránya. (PML. CE II. 281. váci járás) Földművelés aj Határhasználat: Szántók A Gödöllői uradalom falvaiban két nyomásos határhasználati rendet követtek, Rákospalotán azonban három nyomásra volt felosztva a határ. Sződön az egyik nyomásban hét darab föld volt (itt is a holdat használták a darab jelentésében), amelybe csak őszi gabonát vetettek, összesen 30 pozsonyi mérőt. A másik nyomásban hat darab, 20 pm őszi vetés alá való föld volt. A sződi határ nyomásait tehát csak az ősziek termesztésére használták, tavaszi gabonát csak a bérelt gödi pusztán vetettek 8 pm-vel. Dunakeszin 5-5 parcellára oszlottak az egy nyomásban birtokolt telki szántók. Az egyik nyomásba (az egyik évben) 10 pm őszit, 8 pm tavaszit vetettek, és (valószínű 2 pm - lásd a másik év vetésterületét) kukoricát is. A későbbi évtizedekben kibontakozó folyamatnak nagyon fontos, előre mutató korai mozzanata volt az, hogy kukorica termesztését megpróbálták beilleszteni a nyomásos határhasználati rendbe. A másik évben a földnek soványsága, a talajerő visszapótlás érdekében (ismereteik szerint ezt csak a pihentetés által lehetett elérni) csak őszit vetettek 20 pm mennyiségben. Rákospalotán a három nyomásban 10 darab föld tartozott a telki szántóhoz, amelynek területe összesen 36 pm, így tehát itt 12 pm őszi, 12 pm tavaszi vetéssel és 12 pm ugarral kell számolnunk. Két további darab szántójuk a bérelt pusztákon volt, az egész házhelyesnek 8 pm kapacitású. A Grassalkovich birtokokon a zselléreknek is voltak szántóik a nyomásokban: Sződön három darab 5 pm-s, Dunakeszin öt darab, 4 pm-s. A háztartásokban 1771-ben összeírt őszi- és tavaszi gabona aránya mindhárom településen két harmad őszi egy harmad tavaszi. (2. táblázat) A zsellérek szántóbirtoklását igazolják az 1771. évi rovásadó összeírás 3. táblázatba foglalt adatai. Az 1. oszlopban a telkes, az 5. oszlopban az őszi gabonával, a 7. oszlopban a tavaszi gabonával rendelkező háztartások számát láthatjuk. Mindhárom településen a telkesek számánál jóval több háztartásban írtak össze őszi gabonát. Ez azt jelenti, hogy a Palotán is kellett legyen szántója a zselléreknek, habár erről a községi elöljárók nem szóltak. Tavaszi gabonája csak a telkeseknek volt Palotán, míg a másik két faluban számos zsellérnek is. Mindhárom faluban meglehetősen magas a gabonával rendelkező háztartásokra átlagosan jutó gabona mennyiség, a tíz évvel korábbinál 5-6 pm-vel több. (Wellmann I. 1967: 263-269., PML. CP II. 281. Váci járás.) Rétek Mindhárom falu határában voltak kaszálók, amelyek termését a bérelt puszták rétjein gyűjtött szénával egészítették ki. Sződön négy szekér, a bérelt gödi pusztán 444
