Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... egy szekér szénát kaszáltak, sarját csak néha, egy-egy darabon. Dunakeszin kevés volt a rét, csak egy szekér szénája termett a „helyes gazdának”, amelyet a bérelt alagi pusztán készített három szekér szénával és egy szekér saljával egészítettek ki. Rákospalotán hat nyilasa volt a gazdáknak, ezeken az egész helyesnek hat szekér szénája termett. Sarját csak egy nyilasban kaszálhattak, mert a többit legelőnek fordították. Ezen 2-3 petrence széna termett. A palotaiak nem kaszáltak az általuk bérelt pusztákon. b./ Irtásföldek A régió falvaiban nem voltak irtások. c./ Nyomáson kívüli földek, kertek A Grassalkovich-uradalom falvaiban káposztás és veteményes kert, valamint kenderföld is tatozott az árbéres állományhoz. Palotán csak a kenderföldet említették. Mindhárom faluban voltak kukoricaföldek, Dunakeszin azonban a telki állomány szántókban, így ezt itt nem tárgyaljuk. Sződ kukoricaföldjei a gödi pusztán voltak. Ezen kívál a kaszálók azon részeit is kukuricával áltették, ahol a fű nem termett. Palotán is volt két darabból álló kukorica föld, amelybe egy kila (talán a pm szinonimájaként használják itt) kukoricát vethettek. Szérüskertek A kilenc pontra adott válaszok szerint a Grassalkovich-uradalom falvaiban, Sződön és Dunakeszin szérűs kertjei is voltak az árbéreseknek. Ez mindkét faluban egyaránt fél pozsonyi kila, illetve mérő kiterjedésű volt az egészhelyes gazdának. Dunakeszin a zsellérek is hasznáhattak negyed akkorát. A sződiek szérűs kertjei egyenetlenek, nem egyformák. A szérűskerteknek a jobbágytelek nagyságával arányos kiterjedése talán azt jelenti, hogy itt szabályozottan mérték ki ezeket. Az első katonai felmérés térképlapján mindkét település szabályozott átifalu képét mutatja, a gazdasági udvarok - szérüskertek a házak folytatásában voltak. Nem vélhetjük tehát, hogy itt az án. kétbeltelkes, vagy megosztott településsel van dolgunk. (I. katonai felmérés Coll. XIV Sect. XVIII. és XIX.) Bérelt puszták, majorsági földek használata Már az úrbérrendezés idején is mindhárom falu ürbéresei béreltek magánföldesüri pusztákat. Sződ Gödöt, Dunakeszi Alagot, Rákospalota pedig Megyeit és Sikátort. Dunakeszin nem volt majorsági föld, sem majorsági legelő, a sződi majorsági földeket pedig a földesür átengedte a helyi gazdáknak. Ez a helyzet csak átmeneti volt, a 18. század utolsó évtizedében már ismét volt majorsági szántó, kaszáló a falu határában. (PML.IV 165.a. 24. doboz, PML. IV3.C.4. 1279/1894) 445
