Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés
A NEOACQUISTICA COMMISSIO ÉS PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE (1696-1703) ra, különösen a kelet- és északkelet-magyarországi vármegyéknek, továbbá a Du- na-Tisza közti térségnek a kurucok kezére kerülésével már nem volt képes hatékonyan érvényesíteni az állam, illetve a fiskus érdekeit. A szatmári békét (1711) követő 1712-15. évi országgyűlésen a rendeknek a neoacquistica ügyekben előterjesztett panaszainak kivizsgálására, illetve arra, hogy panaszosok jogaikat bizonyíthassák és megerősíthessék, az udvar az 1715:10. törvénycikk értelmében Pozsony, Kassa és Zágráb székhellyel három újszerzeményi bizottságot állított fel. A törvény 11. §-a kimondta, hogy az uralkodó kegyelméből meghagyják a hatvani uradalomhoz összeírt jószágok birtokosait teljes birtokaikban, de ennek fejében kötelesek (ismét) jogaikat a bizottság előtt igazolni. A Commissio a Pest-Pilis-Solt vármegye területén a fiskussal együttműködve az 1697 és 1703 közötti birtokjog-igazolási ügyek közül az 1720-as és 1730-as években többet ismét vizsgálatok alá vont. így pl. a Kandó család (Tass, Halásztelek és Szent- péter), a Rádayak (Tété és Dány), a Vattayak (Pilis vármegyei jószágok), a Beniczkyek (Cinkota, Varsány és Bábát), az Egryek és Fáyak (Tótgyörk, Almás),118 a Pod- maniczkyak jószágait és a hatvani uradalomhoz tartozó birtokokat (pl. Zsámbok, Kistarcsa).119 1725-1727-ben, majd 1730-1732-ben és 1737-ben pedig birtokpereket indítottak a vármegye régi és új birtokosai (pl. a Szabó, Bornemisza, Tóth, Szunyogh, Beniczky) ellen.120 Összegzésképpen megállapítható, hogy a Neoacquistica Commissio 1696 és 1703 közötti tevékenysége elsősorban azt a célt szolgálta, hogy az Udvari Kamara elvárásainak megfelelően a beszolgáltatott birtokjogi okmányok ismeretében részint kivizsgálja a földbirtokosok kezén lévő jószágok tulajdonjogát, részint pedig a lefolytatott vizsgálatok tükrében döntést hozzon a birtokoknak további jogos tulajdonlásáról, illetve lefoglalásáról. A Commissio kínosan ügyelt arra, hogy a birtokosokkal szemben foganatosított eljárásokat mindenkor a magyarországi jogszokások és az országgyűléseken hozott törvények szem előtt tartásával, a magyarországi hatóságok (királyi jogügyigazgatóság, Magyar Kamara és a Magyar Királyi Udvari Kancellária) bevonásával folytattassa le. A Bizottság az eljárások során nem tett kivételt a fő- és köznemesek között, sőt a magyarországi főnemesség soraiba beemelt indigenátus mágnásokat sem kímélte. Tehát, a Neoacquistica Commissio működését megítélő, történetírásunkban gyakori általánosító és leegyszerűsítő véleményekkel szemben tevékenységét nem elsősorban a „magyarellenes- ség” vezérelte, s nem is a magyarországi birtokosok „kisemmizése”. A feltárt források vizsgálata alapján azonban tényként kell megállapítanunk, hogy többször „önkényesen”, a honi gyakorlatban alkalmazott peres eljárásokat mintegy megkerülve folytatta-folytattatta le a birtokjog-igazolásokat. Az is tény, hogy vizsgálatai 118 Ld. az ezekről összeállított kimutatást: Elenchus transactionum relatorio-executionalium pro parte Fisci Regii sub Neo-Acquistica Commissione cum partibus initarum. 1725: No. 1., 15.; 1730: No. 32., 1731: No. 41., 1732: No. 44., 1737: No. 23. - MOL, E 117 10. k. 119 Ld. erről: MOL, E 560 (Buda, 1726. január 8.) 120 Ld. ezekről: MOL, E 560 Processus neoacquistici anni 1727.; MOL, E 560 Synoptica. Repraesentatio locorum, et portionum: quae anno 1730 in termino S. Martini neoacquistico, partim Fisco Regio adiudicata; partim transactionahter superata; partim legitimata sunt.; Synoptica. Repraesentatio locorum, et portionum, quae in termino primo anni 1731. neo-acquistico, partim Fisco Regio adiudicata: partim transactionahter procurata, partim legitimata sunt.; MOL, E 560 Tabella summarie demonstrans acta factaque in primo neoa-acquistico termino die 28[.] Apribs anni 1737. inchoato. 41
