Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA Bia és Torbágy jobbágysága lényegében egyenlő arányban oszlott meg a két birtokos között. Torbágyon egész- és féltelkes gazdaságok voltak, de a lakosság többsége (60%-a) házas zsellér. Bián a fél- és negyedtelkesek alkották a lakosság 90%-át. Bián „usus”, Torbágyon szerződés szerint szolgáltak. A Bosnyák család pátyi birtokrészén szintén a féltelkes jobbágyok tették ki a többséget, de számottevő volt a negyedtelkesek aránya is, zsellér kevés volt. Régi szokás szerint adóztak. Tinnyén a népesség kétharmadát fél- és negyedtelkes jobbágyok tették ki, egyharmad volt a házas zsellérek aránya. A bevett régi gyakorlat szerint teljesítették földesúri szolgálataikat, (l.a és b. táblázat.) (Novák L. E 2005.) A zsámbéki medence etnikai és felekezeti képe változatos volt. Tök, Páty népe kontinuus, a török hódoltságot átvészelt református vallású magyar. Ide sorolhatjuk Bia lakosságának mintegy háromnegyed részét is. Magyar az anyanyelve a 18. század elején újranépesedett Tinnyének, a lakosság azonban felekezetileg volt megosztott, mintegy fele-fele arányban katolikus és református. Német anyanyelvű, katolikus Zsámbék lakossága, azonban nagyon kevés de kontinuus református magyar is élt itt. Torbágy, Jenő és Telki német anyanyelvű lakosai a 18. század elején telepedtek meg. Később, az 1730-as évek második felében érkeztek Perbálra a németek. Mindegyik német csoport római katolikus vallású volt. (Őri P 2003:163.) Az 1771-es rovásadó összeírás szerint a régió nyolc falujában 949 a háztartások száma. Ezeknek 62%-a jobbágytelekkel rendelkezett, 27%-a házas zsellér volt. Alacsony, mintegy 6% az önállóan összeírt özvegy háztartások, valamint a házat- lan zsellér háztartások (5%) aránya is. A régió mezővárosi központjában Zsámbékon mintegy 68% telkes, 21% házas zsellér, 4% özvegy, 0,5% házatlan zsellér háztartás volt. A falvak telkes jobbágyháztartásainak 90%-ában a családmagok száma egy. Két családmag volt a háztartások mintegy 8%-ban. Ilyeneket csak a magyarok lakta falvakban - Bián, Pátyon, Tinnyén és Tökön - írtak össze. Három családmagot tartalmazó bonyolult háztartások száma jelentéktelen volt, ilyent is csak Pátyon, Tinnyén és Tökön találhatunk. Földművelés aj Határhasználat: Szántók A zsámbéki medence falvaiban nyomásos határhasználati rendet követtek. Mielőtt azonban ezek ismertetésére kitérnénk szükségesnek látszik az 5. kérdőpontra (a szántók és rétek nagyságára, valamint „egy hold föld hány pozsonyi mérőre való” - Wellmann I. 1967:98.) adott válaszok fogalmainak értelmezése, a.) hold: a települések elöljárói egyöntetűen, következetesen és kizárólagosan használják a fogalmat, azonban nem területmérték, hanem darab, földdarab értelemben. Ennek a szóhasználatnak talán a legszemléletesebb és egyben bizonyító erejű példája Torbágy válaszában olvasható. Itt a „heles 394
