Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)

Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források

KOCSIS GYULA 26 telkest, Szentkereszten pedig 34 telkest jegyeztek be. (PML.IVl.h. 14. doboz, Novák L. F. 2005.) c.l Nyomáson kívüli földek, kertek A vármegye más régióiban a legtöbb településen említettek a gabonával vetteti szántókon, nyomáson kívüli földeket, kerteket, amelyekben többnyire kukoricát, valamint rostnövényeket, zöldség- és gyümölcsféléket termesztettek. Mint fentebb láthattuk a pilisi falvak határában ekkor még nem vezették be a nyomásos határ­használati rend egyszerűbb, két nyomásos formáját sem. Az irtás eredetű telki szántók kiterjedése ezt még nem tette lehetővé. Valószínűleg a korlátozó természe­ti körülmények következménye, hogy kukoricás-, káposztás- és kenderföldekről csak Piliscsabán tesznek említést. Szentlászlón káposztásföldje mind a jobbágy­gazdáknak, mind a zselléreknek volt, kenderföldje azonban csak a gazdáknak, il­letve a zsellérek közül néhánynak. Vörösváron csak a kevés haszonnal kecsegtető kenderföldek létét említették, azt nem tudjuk meg, vajon a telkesek mellett a zsel­lérek is rendelkeztek-e ilyennel. Vályi András szerint Szentivánon dohányt, Vörösváron pedig burgonyát is termesztenek. (Vályi A. III. 371. és 624.) Bérelt puszták, majorsági földek használata A régió falvaiban az úrbérrendezés idején nem fordult elő sem pusztahasználat, sem a földesúr által a parasztok számára használatba, bérbe adott majorsági föld. Vörösvárról tudjuk, hogy a Garancsi pusztán szőleik voltak az itteni gazdáknak. Állattartás aj Igás- és vonóállat ellátottság Az 1771. évi rovásadó összeírás alapján a 4. táblázatban összegeztük a háztartások igás ökör és vonóállat (igás ökör és hámos ló együtt) ellátottságát. Az adatokból láthatjuk, hogy öt községben még a telkes jobbágyháztartások mindegyikében sem találhatunk igás ökröt. Csak Szántón és Piliscsabán haladja meg az ökörrel rendel­kező háztartások aránya a telkes háztartások arányát. Jobb a helyzet, ha az összes vonóállat háztartásonként! átlagos arányát vizsgáljuk. A hat településből négyben még zsellérháztartásokra is jutott vonóállat, csak Szentlászlón és Szentkereszten marad a vonóállattal rendelkezők aránya telkes háztartások aránya alatt. Az egy háztartásra átlagosan jutó igás ökör (2,1 - 3,5) és hámos ló (1,1 - 3,0) mennyiség alacsony. A Vörösváron megfigyelhető szembetűnően alacsony igás ökör, és kiemel­kedően magas hámos ló mennyiség a lovaknak a gazdálkodásban betöltött fonto­sabb szerepét jelzi. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy a község a Bécset Budával összekötő országút mellett, az ország nyugati felének fő közlekedési útvonalán, „pos- taútban” helyezkedett el. (PML. CR II. 281. Pilisi járás.) Meg kell jegyeznünk azt is, hogy Vörösváron az egy háztartásra jutó tavaszi gabona mennyisége kifejezetten ki­emelkedő, bizonyára az abraktakarmány - zab - termesztés eredményeként.. 386

Next

/
Thumbnails
Contents