Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Bevezetés
KOCSIS GYULA PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771.) ÉVI MEGYEI URBÁRIUMOK TÜKRÉBEN Bevezetés Pest megye úrbéres agrárnépessége életviszonyainak történettudományi kutatása a 20. század első felében indult, Wellmann Imre munkájához köthető.1 Ez a munka a magyarországi parasztság történetének egyik fordulópontjától, Mária Terézia úrbéri rendeletétől a 19. század második évtizedéig elemzi egy Pest megyei feudális nagybirtok, a gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodását, az uradalomhoz tartozó falvak népességének a birtokosok személyének és a makrogazdasági környezet változásának következtében egyre nehezedő sorsát. Az agrártörténeti feldolgozás tudományos, habár más jellegű előzményeit abban a „statisztikai” műben kereshetjük, amely az 1867-es kiegyezést követő évtized állapotát, a polgári társadalom és gazdálkodási rend kialakulásának kezdeti fázisát rögzíti.2 Tudhatjuk azonban, hogy az 1848-as, az úrbéri függést eltörlő - sajnálatosan rövid életű - törvény, valamint az 1853. évi úrbéri pátens a Mária Terézia korabeli rendezésben megállapított, és rögzített helyzetet vették alapul. így a 19. század második felében, a földesúri és úrbéres földek elkülönítésének peres folyamatában is a majd száz évvel korábbi állapot volt a meghatározó, ez befolyásolta a parasztság körülményeit. A megye társadalom- és gazdaságtörténetének kutatása a Pest Megyei Levéltár megalakulásával kapott új lendületet. A levéltár kiadványai - a 20. századi „kötelező” kérdések vizsgálata mellett - nagy hangsúlyt fektettek a 17. század végének, a Rákóczi-szabadságharcnak, az újratelepülés 18. század első felében zajló folyamatának vizsgálatára is. Ebbe a sorozatba illeszkednek Wellmann Imrének további, nagyívű, hatalmas anyagot megmozgató, forrásközléssel egybekötött elemző tanulmányai.3 A „kilenc kérdőpontra” adott válaszok a paraszti gazdálkodás helyzetéről, a parasztság földesúri terheiről tájékoztatnak a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezést közvetlenül megelőző évtizedben. Wellmann Imre Pest megye váci és kecskeméti járásához tartozó falvak, mezővárosok anyagának feldolgozása során azt állapította meg, hogy a feudális kor hagyományos gazdálkodásában Pest megyében különösen, meghatározóan kidomborodott a természeti tényezők jelentősége.4 Ennek a felismerésnek eredményeként osztotta kisebb tájegységekre a megye Duna bal parti térségét: 1 Wellmann I. 1933. 2 Galgóczy К. 1876-77. 3 Wellmann I. 1965. és 1967. 4 Wellmann I. 1967. 28.
