Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés
SOÓS ISTVÁN Kandó famíliák.64 Néhány nappal a határidő lejárta után a Beniczky-fivérek, Sőtér Ferenc, és Koháry István is eljuttatták a Commissióhoz dokumentumaikat.65 A birtokosok Pest-Pilis-Solt, Heves és Külső-Szolnok, valamint Nógrád vármegyék támogatásával az uralkodóhoz intézett kérvényben tiltakoztak a Bizottság eljárása ellen. A kérvényt Pest-Pilis-Solt vármegye Bécsbe utazó követei, Ne- deczky Sándor és Sőtér Tamás szolgabírók fogalmazták meg. Ókét a vármegyei magisztrátus azzal a céllal küldte a császárvárosba, hogy érjék el: az Udvari Kamara mentesítse a vármegyét a fegyverjog-váltság megfizetése alól.66 Nedeczky és Sőtér elsődlegesen azt panaszolták fel, hogy az Udvari Kamara, illetve a Neoacquistica Commissio mind Pest-Pilis-Solt vármegye, mind pedig a szomszédos Nógrád és Heves vármegyék területén neoacquistica és ius armorum megváltása címén több főúr és köznemes birtokát összeíratta és jogsértő módon lefoglaltatta. Ezek a birtoklefoglalások nemcsak az ország alkotmányával, de az uralkodó által kiadott királyi diplomákban foglaltakkal is ellentétesek. Továbbá a már lefoglalt javakat nem lenne szabad olyan nagy költségekkel megterhelni, mint amilyeneket a ius armorum megfizetésének kötelezettségével azokra kiróttak. Az Udvari Kamara eljárása már csak annál az oknál fogva is törvénytelen, mivel Nedeczky és Sőtér szerint Pest-Pilis-Solt vármegye területe nincs alávetve a neoacquisticának. Ezt az érvüket, mely több, a birtoklefoglalásokban érintett birtokos véleményét is mintegy alátámasztja, az alábbiakkal indokolták: Pest-Pilis- Solt vármegyére ugyanúgy érvényesek az ország törvényei, és ugyanúgy élvezik ezeket annak lakosai, mint mások. Azért sem sorolható a vármegye az újszerzemé- nyi terrénumok közé, mivel nem esik kívül az uralkodó joghatóságán és birtokain. Ha nem így lenne, arról az ország törvényei megemlékeznének. Űjszerzeményiek- nek csupán a vármegye azon részei számítanak, melyek - jóllehet ezek a korona birtokai, és egyébként is visszaszerzett javaknak tekintendők - török lakhelyek voltak. A vármegyében az uralkodó számos adományban részesítette a lakosokat, továbbá az egyházakat és a nádort is. Ezeknek az adományozott birtokoknak a jövedelmét a birtokosok a török időkben is megkapták, ami nem lett volna lehetséges, ha a vármegye nem tartozott volna a király és a korona joghatósága és uralma alá. Nedeczky és Sőtér szerint a vármegye azért sem tekinthető neoacquistica területnek, mivel saját tisztviselő karral rendelkezett és mind közigazgatása, mind törvénykezése a török hódoltság alatt is folyamatosan működött. A vármegyét eb64 Ld. erről: Series causarum et opinium fiscalium die 25. mensis Aprilis, anno Domini 1702. excelsae Delegatae Commissioni porrectarum. (MOL, E 117 8. cs. Ease. XXI. No. 5.) Vö. erről még az alábbi kimutatást: Elenchus literalium instrumentorum infranotatarum familiarum bona, et iura possessionalia in bonis dominii Hatvan praetendentium, a tempore Neo-acquisticae Commissionis Vienna in anno 1702, celebratae productorum et ventilatorum. Fasciculus primus No. 1. usque 10. inclusive. - No. 2. (Koháry István); No. 3. (Beniczky Ferenc és László); No. 4. (Fáy, Bossányi család); No. 7. (Fáy István); No. 9. (Fáy István és Fáy László fiai). Fasciculus 2. No. 11. usque 17. - No. 12. (Kákonyi János és a Kürthy család); No. 14. (Justh Judit); No. 16. (Bossányi család); No. 17. (Vattay János); Fasciculus tertius No. 18 usque 26. - No. 21. (Instantia dominorum possessiorum bonorum ad dominium Hatvan occupatorum, cum acclusa dominorum terrestrium, et eidem bonorum specificatorum.) - A Bezzegh, Berky, Battik családoknak, továbbá Gyarmathy Andrásnak, Borbély Katalinnak és a listában nem szereplő Miskey Istvánnak Pest-Pilis-Solt vármegyei birtokaival kapcsolatos emlékeztetőire vagy kérvényeire nem bukkantunk rá a Neoacquistica Commissio iratanyagában. 65 A fent említett családok kérvényeit és memóriáiéit ld. a közölt iratok között. 66 Ld. erről: PmL, IVl-a/1. VII. k. 694-697. p. (1702. május 18-i közgyűlés.); Borosy, IV 187-188. p. 32
