Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)

Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés

A NEOACQUISTICA COMMISSIO ÉS PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE (1696-1703)

ügyigazgató-helyettes folytassa le.60 Munkájuk megkönnyítésére az uralkodó 1702. április 20-án a Commissio Neoacquistica kebelén belül egy albizottságot (Sub- delegata Commissio) állított fel, és elnökéül az Udvari Kamara egyik tanácsosát, Karl Gottlieb von Aichpichl bárót nevezte ki, melléje pedig két magyar kancelláriai tanácsost, nevezetesen Patachich Boldizsárt és Georg von Weiglert rendelt.61 Rajtuk kívül időnként a fent említettek helyettesítőiként más udvari kamarai (pl. Rüdiger Gosswin von Fürstenbusch, Joseph Franz von Krapf, Johann Franz von Olbern, Johann Michael Penzinger) és magyar kancelláriai (pl. Mednyánszky János) tanácsosok is részt vettek a tanácskozásokon. A rendelet az Albizottság számára kötelezővé tette, hogy a birtokjogigazolások ügyében naponta tanácskozzon. Az Albizottság 1702. április 25. és július 26. között tevékenykedett.62

A Pest-Pilis-Solt vármegyei birtokosok és a vármegye területén található birtokaik közül - egy 1702. április 25-re készült kimutatás szerint - az alábbiakat érintette a március 23-i rendelet: Ráday Pál (Hévízgyörk, Szecső, Hangács) és Dúl Mihály (Szecső), Kajaly Pál és András (Pécel, Maglód, Gyömrő, Szentkirály), Ká- konyi János, Gyürky Adám, Ziska Ferenc (Verseg), Lónyay Ferenc és felesége, Fáy Katalin (Dány), Beniczky Ferenc és László (Zsámbok), Koháiy István (Almás, Kóka), Hunyady László és Szeredy Pál (Szentlőrinckáta), Sőtér Ferenc és Tamás (Almás és Káta), Fáy Pál és András (Pécel, Maglód), Rozsnyay János és felesége, Kandó Judit, valamint Kandó István (Domony), Osztroluczky János és felesége, Justh Judit (Aszód), Esterházy István, Ágnes és Katalin (Boldog, Túra, Szent- lászló, Valkó, Hévíz, Bag és Héhalom.63

Az érintett birtokosok, akiknek nagyobb része már 1697 óta reménytelen küldelmet folytatott részint a Királyi Fiskussal, részint pedig a Neoacquistica Commissióval birtokai visszaszerzéséért vagy megtartásáért, vonakodva bár, de teljesítették a rendeletben foglalt követelést. A fent jelzett határidőig összesen 21 birtokos család, illetve személy nyújtotta be igazoló iratait Pest-Pilis-Solt és Nóg- rád vármegyei birtokaikról. Közülük Pest-Pilis-Solt vármegyében birtokkal rendelkezők a következők voltak: Vattay János, Justh Judit, Osztroluczky János, Bossányi László, Szemere Györgyné Bossányi Krisztina, Róth János, Gyürky Ádám, Kákonyi János, Ziska Ferenc, Michalek János felesége, Borbély Katalin, Kajaly András, a Szu- nyogh, az Esterházy, Podmaniczky, Fáy, Battik, Darvas, Hunyady, Ráday, Werlein és

60 Ld. erről: MOL, E 117 1. k. No. 112.

61 FHKA HKA Hoffinanz-Ungarn r. Nr. 420. Konv. (1720. április) Föl. 376-377. Vö. erről még az I. 68. sz. iratot. Az Albizottság bizonyos módosításokat javasolt a litterae donationales kiállítása tárgyában. Ld. erről az Udvari Kamara 1703. június 23-án kelt átiratát a magyar kancelláriához: FHKA HKA Hoffinanz-Ungarn r. Nr. 427/2. Konv. (1703. június) Föl. 1410-1413. Vö. erről még: Intimatio Camerae Aulicae, ratione Subdelegandae Commissionis in facto bonorum Hatvaniensium pro celeriori cursu. - MOL, E 117 11. cs. No. 135. K.

62 Az ülésezésre vonatkozó rendelkezést a bizottság elnöke és tagjai eleinte be is tartották. Azaz naponként tanácskoztak. Később, az iratok tanúság szerint, kétnaponként, majd 1702. május első felében már csak hetente tartottak üléseket. Május végétől pedig 10 naponként jöttek össze tárgyalásra. A tanácskozások gyakoriságáról és az Albizottság működéséről vö. az alábbi iratanyagban található dokumentumokat: 1702. Causa neoacquistica ratione dominiorum Hatvan et Buják inter principem a Salm et plures interessatos acta. - MOL, E 117 11. cs. No. 135. K.

63 Specificatio partium proclamatarum die 25. Aprilis 1702[.] - MOL, E 117 11. cs. No. 135. C. - A fenti kimutatás nem pontos: a Neoacquistica Commissióhoz benyújtott iratok tükrében megállapítható, hogy a Pest-Pilis-Solt vármegyei, a hatvani uradalom kapcsán érintett birtokos családok közül hiányoznak a Vattay, a Máriássy, a Róth, az Osztroluczky és Justh, a Werlein családok.

31