Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig szarvasmarhát és 93 sertést vágtak le és vittek el, hanem dézsákat, sütőteknőket, fazekakat, tálakat, fűrészeket stb.381 (Ez utóbbiakat nyilván azért, mert önmagukat voltak kénytelenek ellátni.) Amikor 1711 első hónapjaiban a királyi vármegye vezetése felszólította a helységeket, hogy írják össze a háborúban elszenvedett káraikat, ezekben a kimutatásokban egymás mellett szerepel a kuruc és a labanc hadsereg. A parasztok nagyon is jól érzékelték, hogy mindkét fél egyformán a terhek viselőjének tekintette őket.382 A helytörténészek mind a 19., mind a 20. században ugyanazt állapítják meg a háborús évtizedek következményeiről. Ha más-más szavakat használnak is, vagy másmás adatokat használnak, az eredmény ugyanaz. Homyik János 1866-ban Kecskemét történetét dolgozta fel, de amit a város helyzetéről mond, az egész megyére érvényes: „A szatmári béke visszaadta tehát az alkotmányosjogokat; de a fölkelés megszüntetésével ama sajgó sebek, miket a nyolc évi háború eseményei ütöttek, egyhamar behegesztve nem lőnek. A sok vér- és vagyon-veszteség az egész országot kifárasztotta, egyes községek anyagi erejét megzsibbasztotta, egész családokat kiirtott és tönkre juttatott; a sok rossz következmény között mindazáltal első helyen a közerkölcsiség hanyatlását kell említenünk.”383 Iványosi-Szabó Tibor főleg statisztikai adatok feldolgozásával, számokkal mutatta ki a fél évszázaddal előbb még virágzó alföldi mezőváros, Kecskemét elnyomorodását.384 Tanulmányában Kosáry Domokos is kísérletet tett a háború következményeinek felmérésére.385 Igyekezett a különböző időpontokból (1703, 1707, 1715—1720) származó, gyakran hiányos vagy töredékes összeírások adatainak egybevetésével, korrigálásával reális képet kapni a megye háború utáni állapotáról, anyagi helyzetéről, a lakosság számáról. Megállapítását így összegzi: „Pest megye népességét a háborús események, a menekülés és a pestis következtében mintegy 23,8%-os veszteség érte. Az anyagi kár, főleg az állatállományban, még jóval nagyobb volt.” Egyáltalán nem költői kép tehát, amit a megye helyzetéről megállapít: „Pest megye népe azonban már bénultan, aléltan hevert, mikor sorsa átfordult.”386 10. Pusztulás és változások jelei az újjáépítésben A majd félévszázadig tartó háború közvetlen eredménye a gazdaság általános, minden termelési ágra kiteijedő pusztulása, a lakosság elnyomorodása, negyedének elvesztése lett. Szétzilálódott, romos falvak, tönkrement mezővárosok, parlagon heverő, sivata381 HORVÁTH 1983,139. 382 A válaszok keltét felsorolja KOSÁRY 1965, 88.; Néhány részletet közöl: HORVÁTH 1983, 136-145. 383 HORNYIK 1866, IV. 216. 384 IVÁNYOSI-SZABÓ 1994, 7. s köv. 385 KOSÁRY 1965, 61. s köv. 386 KOSÁRY 1965,61. 87
