Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig az évtizedeknek. Mindenkivel kapcsolatban állt, kuruc és császári tisztekkel, pesti kereskedőkkel. 1710 nyarán a Károlyi által felhajtatott több száz marhára azonnal szerzett fizetőképes vevőt, s közölte, hogy „finom úri boroknak kiszállításokban munkáló- dom...” Ősszel, a megyei kuruc hatalom úgyszólván utolsó órájában még 3000 forint értékű orvosságot és textíliákat szerzett az ország számára, melyek kiszállítására fegyveres kíséretet kért Csajági János szolnoki kapitánytól.351 Összeköttetéseit felhasználva még politikai akciókban is részt vett, titkos és bizalmas üzeneteket közvetített a szatmári békekötést megelőző tárgyalásokban a két fél között. Ezért később III. Károly armális- sal adományozta meg, Károlyi pedig 1711-ben, a béke aláírása után egy telket kért a részére gróf Koháry Istvántól, mivel „nagyon segítvén engemet ezen dolgokban..,”352 1710-ben Rákóczi még két kísérletet tett, hogy a császáriak által bekerített és szorongatott Érsekújvárt felszabadítsa, illetve megsegítse. 1709 végén az oroszok elől menekülő svéd és svédbarát lengyel csapatokat zsoldjába fogadta, és velük Romhány—Vadkert körzetében kísérelte meg a dél félő előnyomuló császári csapatok gyűrűjét áttömi. De a Romhány mellett vívott ütközetben (1710. január 22.) vereséget szenvedett. Annyit azonban elért, hogy a császáriak szorongatása enyhült, és több szállítmányt sikerült Érsekújvárba bejuttatni.353 A fejedelem a kumc csapatokkal előbb Galgamácsára vonult vissza, majd a hadakat „kívánván a tovább való hadi operatióknak jobb folytatása kedvéért egy kevéssé megnyugosztalni, és az elszéledett katonaságot is öszvecsuportoztatni, a hadakkal Nemes Pest Vármegyében ment és Mácsa-völgyében való falukban a hadakat letelepítette; maga Hévíz354 355 nevű faluban szállván, 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31. ott subsistált, hadi consultatiókban töltvén ideit, az hova is alkalmas katonaság az elszéledtektűl confluált.” — Jegyezte fel a fejedelem titkára. Innen febmár 2-dikán Szentmártonkátára ment, a magyar hadakat a környező falvakba rendelve, 19-dikén Ceglédre vonult, a rácok elleni katonai akciót tervezve. Feb- már 23-dikán pedig Jászberénybe vezette át táborát. A pestis által sújtott, rácok által évek óta rendszeresen fosztogatott körzetben persze a hadak is csak nyomorogtak, és ellátásuk a megmaradt lakosoknak igen súlyos gondot okozott. Maga Rákóczi is jól emlékezett az itt töltött egy hónap kegyetlen körülményeire: „így töltöttem februárt és márciust, végül tüzelőfa és tábori kalyibák híján kénytelen voltam a pestis következtében félig vagy egészen kiürült falvak közelében táborozni, hogy az elhagyott házakat lebontathassam és fájukat felhasználjam.”356 A lakosság helyzetét jól mutatja az a kérvény is, amelyet Cegléd lakosai nyújtottak át Rákóczinak: „mint hogy Felséged maga kegyes szemeivel látta megromlott hejsé351 Két levele Károlyinak: Alsónémedi, 1710. május 27. és szeptember 29. BÁNKÚTI 1996, 780-781., 902. 352 BÁNKÚTI 1981,43.; Életrajza: ESZE 1955, 425.; KOSÁRY 1965, 87. 353 A csatára: MARKÓ 1934, 351. s köv. 354 Galgahévíz. 355 BEN1CZKY 1866,231-232. 356 II. Rákóczi F. 1978,414. 83
