Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig számított, hogy a katonaság az ún. vacans portiókat337 készpénzben követelte. De voltak súlyosabb gondok is. Még maga Darvas Ferenc főhadbiztos is szót emelt a katonaság brutalitása ellen: „Nem is hiszem, égisz Magyar Országban illyen excessive bánnyon az szegénységgel egy ezer, mint Géczy Gábor uramé, kiváltképen az fehér ruha, patkó, ponyva, kötél etc. és sáknak338 exactioiában, kinek kéntelenség alatt az szegény ember szerit teszi; kívánván többel mortificálni őket, az militia el nem veszi, kit adhat az szegénység, pénzt praetendál érette, tudván pedig, a szegény ember hogy pénzbeli quantumát nehezen exolválhattya, szűk lévén az nép között mostanában a pénz,... nem adhatván pénzt a szegény ember, veréssel és zaklatással tractállya.. ,”339 1710 áprilisában Nagy Gábor, Károlyi Sándor adjutánsa katonai karhatalommal szedte be a pénzbeli hátralékot Pest és Nógrád megye szegénységétől: „Excellentiád parancsolattyára... megindultam collectatiojára, de még eddig igen keveset szedhettem öszve benne, hanem az féle fogas340 helyekről az bírákat hordom el s úgy ha veszem meg azon pénzt rajtok. Csak az katonák álhassák az dolgot ... 100 katonárul volt orderem, 80 jött el erre az útra, alig van már 40 benne, vélem, továb talám anyi se leszen.”341 Két nap múlva már csak 12 katonája van.342 A hadsereg és a lakosság között ezekben az utolsó években teljesen elmérgesedett a viszony. Egymás után érkeztek a panaszok a lakosság elleni atrocitásokról. Nemcsak az adóbehajtással volt probléma. 1709 márciusában a megyei közgyűlés panaszt emel Szentpéteri Imre brigadéros előtt Szemere László ezrede ellen: a szegény népet gyötrik, a parasztok feleségeivel rútul bánnak, az asszonyokat összehívják, táncolnak és mulatoznak velük, s ha férjeik ez ellen szót emelnek, börtönbe vetik őket. Ácsa és Csővár lakóinak lovait az átvonuló Nyúzó-ezred katonái nyílt erőszakkal, a zászlók alatt álló század láttára az istállókból kivezették és elvitték.343 Rákóczi is észlelte ezeket az anomáliákat és igyekezett is megszüntetni azokat, de teljesen eredménytelenül, a hadsereg már kicsúszott a konföderált állam ellenőrzése alól. így annak a védlevélnek is aligha lehetett foganatja, amelyet a fejedelem jászberényi táborában 1710. március 20-dikán adott a városukból kiszorult váci lakosoknak, megtiltva hadainak, hogy őket szőleik művelésében, a szüretben és a mezőgazdasági 337 vacans portió = a kiutalt porciószám és az igénybevevő katonaság tényleges létszáma közti különbség. A katonaság kedvelt visszaélési fogása volt, hogy az igénybe nem vett porciókért pénzbeli megváltást csikartak ki a lakosoktól, amit a katonai szabályzat, a Regulamentum szigorúan tiltott. 338 A szákokra a búza és liszt lóháton való szállításához volt szükség. 339 Gyöngyös, 1709. április 11. Károlyi Sándornak. Itt ugyan Heves megyéről van szó, de a módszer a szintén Darvas körzetéhez tartozó Pest-Pilis-Solt megyében is hasonló volt. 340 engedetlen, makacs, nem fizető 341 BÁNKÚTI 1996,770-771. 342 BÁNKÚTI 1996, 771-772. A pénzszedéssel kapcsolatos több panasz Kacsándi László és Nagy Gábor ellen. BÁNKÚTI 1996,675. s köv. 343 BOROSY 1987,214. 81
