Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Bánkúti Imre Berthóti ugyanis 1707. március első felében végrehajtotta betörését a Bácskaság- ba, bizonyos, hogy kecskeméti, körösi és ceglédi katonák is voltak vele. Erről az akcióról, amely közvetlen előzménye és kiváltója lett a Kecskemét elleni rác rohamnak, így számolt be Bercsényi Miklósnak: „Ez elmúlt napokban mintegy két ezerig való hadat öszveszedvén, az Bácskaságra alá indultam vala, amint hogy Isten segícségébül viszszajöttem szerencséssen, mert Bácson alól, az hol békességes megmaradásokat reménlették volna, egész Ilok281 282 eleire penetrálván embereim, négy falut felpraedáltak, az kik fegyverkeztenek, mind megholtak, az kik penig meg nem futamodtak és nem fegyverkeztek, életben maradtak. Bizonnyal írhatom Nagyságodnak, hogy ha az én korpusom (melynek egy részit Méltóságos Gyenerális Károlyi Sándor Uram eő Nagysága magával elvitte), velem lehetett volna, most végit értem volna az Bácskaságnak, most ollyan réműlés volt közöttök, hogy edgyik az másikát tapodtatta.” A rácok közül másfélszáznál többen estek el, 40 rabot hozott. Mivel a legelők megégtek, csak a Sárközön át tudtak visszatérni, de a zsákmányból így is mintegy 6—7000 juhot kénytelenek voltak hátrahagy- • 282 П1. Berthóti visszatérve beteget jelentett s felsőbb parancsnoksága engedélye nélkül Lőcsére indult, hogy gyógykezeltesse magát. Ki is váltotta Bercsényi kemény megrovását, de ennek ellenére Érsekújvár parancsnokává, gyakorlatilag tábornokká nevezték ki.283 Távozása közben azonban 480 hajdú kiállítását követelte Kecskeméttől, mégpedig másnapra, vagyis azonnal. Tehát éppen a rác támadás előtt vonta ki a katonaságot a városból.284 A rácok támadása 1707. április 3-dikán váratlanul és készületlenül érte Kecskemétet, a lakosok alig tanúsítottak ellenállást. A csapatok egy részét már előzőleg átvezényelték a Tiszántúlra, más részét a távozó Berthóti István vitte magával, akinek elmenetelével (noha Sőtér Tamás ezereska- pitányt bízta meg helyettesítésével), a körzetben a parancsnokság rendjében zavar támadt. A rácok szinte zavartalanul támadták meg Kecskemétet: gyilkoltak, raboltak, gyújtogattak. Az eseményről kétféle típusú forrás is tudósít. Az egyik Székudvari János helyi kálvinista rektor verses leírása, melyben mint szemtanú, harctéri tudósításszerűen adja elő a rácok brutalitásait, az emberek kegyetlen kínzását, hogy értékeiket megszerezzék, a házról-házra történő kíméletlen foszto281 A Duna jobb partján, Bácskapalánkával átellenben a Szerémségben. 282 Kecskemét, 1707. március 19. BÁNKÚTI 1994, 93-94. További levele BÁNKÚTI 1994, 239-240., 244- 245.; Rákóczihoz írt jelentése: BÁNKÚTI 1996, 378-379. 283 HECKENAST 1993, 166.; Március 21-diki levele Bercsényi Miklósnak: két-három nap múlva indul Lőcsére. BÁNKÚTI 1994, 94-95.; Berthóti Károlyinak. Április 3-dikán Cegléden és Nagykőrösön volt. BÁNKÚTI 1992, 240., 244. 284 Kecskemét levele Károlyi Sándornak. 1707. március 27. BÁNKÚTI 1992, 246-247. 68
