Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig gatást, a gyújtogatásokat, rabok elhurcolását. Megörökítette a kilátástalan ellenállást is, amelyet Csaba Mátyás tanácsbeli maroknyi társával kísérelt meg.285 A másik forrás Kecskemét város vezetőségének pontos, számszerű kimutatása a város személyi veszteségeiről és anyagi kárairól. E jelentés szerint a támadók megöltek 350 személyt (köztük 6 asszonyt, 35 fiú- és 8 leánygyermeket), megsebesítettek 120 személyt, rabságra vittek 109 főt (köztük 4 asszonyt, 35 fiút, 11 leányt). Elhajtottak 797 ökröt, 263 szarvasmarhát, 541 lovat, 120 szekeret, 84 kocsit; megégett 89 ház, 7 malom. A „házi javakban” esett kárt 230 817 tallérra becsülték.286 Kecskemét katasztrófáján túl a támadás súlyos diplomáciai bonyodalmat okozott a porta és a bécsi udvar között. A rácok ugyanis az éppen Kecskeméten tartózkodó 54 törökországi kereskedő közül 52-t megöltek és kiraboltak. A porta elégtételt és kártérítést követelt, s a bécsi udvar, elkerülendő egy esetleges háborús konfliktust, ezt meg is adta, persze a szerbek rovására. Minden szerb család 1, a támadásban részt vettek fejenként 2—2 forintot fizettek.287 Rákóczi Erdélyben Bercsényi leveléből értesült az esetről: „Ezen szerencsétlen eseti az kecskemétieknek, úgy látom, abbúl esett, hogy Károli uram Csaj ágit az maga aradi opiniójához képest magához commandérozta vala... Egyébaránt már ezen készületi az rácznak jól constált Károli uram elüt is; hihető, inkább magára várta (ti. a rác támadást В. I.), azért nem nézett Kecskemétjére.”288 Rákóczi vizsgálatot és a város terheinek csökkentését ígérte.289 Ezután a kuruc hadseregben nem ritka módon megkezdődött az érintett tisztek közt a felelősség áthárítása. Fennmaradt Csajági János Károlyi Sándornak küldött levele, amely sok részletet tartalmaz az esemény jobb megértéséhez: „És ha Bertoti uram informatioja oda penetrált, valamint Méltóságos Fő Generális Uramnál,290 úgy elhiszem, a Méltóságos Fejedelemnél is engemet őkegyelme vádlott azzal, hogy én nem succuráltam őke- gyelmének, méltóztassék azért Nagyságod alázatos informátiómat ezen írásombul 285 A „Sűrű siralmakkal rakott jajhalom” c. vers két kiadására (Homyik J. és Thaly K.) 1. BÁNKÚTI 1994, 95- 96.; SZINNYEY 1909, 626. hasáb. Szerinte már a 18. században megjelent, azonban ennek a kiadásnak nem tudtam a nyomára bukkanni. Az azonban bizonyos, hogy kéziratos példányai ismertek voltak.; Székudvari János verses krónikája nyomán Kecskemét pusztulásáról megemlékezik Balla Gergely is. BALLA 1856; BALLA 1973, 197-198. 286 Az eseményre: HORNYIK 1866, IV. 183-190.; KOSÁRY 1965, 59. s köv.; BÁNKÚTI 1992 és BÁNKÚTI 1994, passim. 287 RÁDAY II. 1961, 274-276. Berthótit tévesen teszik meg altábomagynak, csak brigadéros volt. A rácok által elkövetett súlyos túlkapást az udvar pénzbírság kirovásával természetesen velük fizettette meg.; Bécs és a török porta tárgyalásai az ügyről: OSZMÁN AGA 1996,158. s köv. 288 Revőce, 1707. április 10. THALY V/1877, 389. Bercsényi gúnyos megjegyzése Károlyira, aki mint foldesúr, többször védte a várost a túlzott megterhelés ellen. Láthatólag a felelősséget is igyekszik rá irányítani. 285 Marosvásárhely, 1707. április 13. THALY 11/1873, 68. 290 Berthótinak ez a jelentése, amelyet Bercsényi említ április 10-diki levelében, s amely ellen Csajági két levélben is tiltakozott, sajnos elveszett, pedig nyilván fontos adatokat tartalmazott Kecskemét veszedelmére. THALY V/1877, 389. 69
