Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig denseket szállítanak, quártélyost velünk tartatnak, szekerezéseket csak mivelünk tétetnek.” Rákóczi válasza a lényeget megkerülve elvi álláspontjának megismétlése: az ügyet a Consilium Oeconomicum (Gazdasági Tanács), mint a város földesúri jogát gyakorló hivatal elé utalja, hogy „investigállya azon dolgot, és úgy accomodállya, hogy az szegénység ne opprimáltassék az nemesek által. Mert ha ugyan nemesek is, de ha az városi paraszt fundusokon laknak, azoknak terheitül nem eximáltathatnak.”152 A panaszlevél érdekes módon részletezi a nagykőrösi társadalom megoszlását. Négy részt különböztet meg. Az első rész hajdúként szolgál Csajági János regimentjében (Pest megye is ide állított gyalogosokat 1709-ben). Második része Sőtér Tamás lovas ezerében. A harmadik rész nemes, „az kik az szegénységnek nem segítői, hanem nyomorítói”. A negyedik rész a szegénység, közülük kerül ki a hajdú, a katona, minek következtében a teherbíró gazdák száma megcsappant. „Felséged számára és Felséged mindennemű hadai és ármádiái számára kívántató dolgok, szekér, ökör, ló, kocsi, kenyér, vágó, bor és minden egyéb kívánandó jók mi- belőlünk, szegénységből telik ki.”153 1708 első felében Nagykőrös és Cegléd Bercsényihez is fordult ezzel a problémával. Előadták, hogy a kassai gyűlés (1707. december) döntése szerint a nemesség mentes a kvártélyos és szálló katona tartásától, ezért fizeti 3 forintjával a dikát. „Városunknak penig lívén bizonyos része nemesség”, a milícia tartása teljesen a parasztságra hárul, de ezt a kiadásaikat nem akarják a dikájukba beszámítani (minthogy a katonaság a város védelmére állomásozik ott). Bercsényi válasza: „Igaz dolog, a nemesség qvártélyost nem tart, de itt praejudiciálna a városnak, ha attól eximáltatnának, mivel nem úgy, mint nemessek, hanem mint városbéliek (kiknek edgyenlő képpen az töbivel kői az város terhit viselni)...” Ha az ott lévő hadak eltartásában problémák vannak, forduljanak a Commissariatóssághoz.154 Kecskeméten más vonatkozásban jelentkezik gond a nemesség adózásával kapcsolatban. A város 1708. március 23-dikán földesurához fordul problémájával. Súlyos terheik közt felsorolják a következőt: „Az mely kevés számú armalista személyek vadnak köztünk, kiknek dicájuk 488 számláltatván, mint más szabad és közterh viselésben nem concurráló nemes személyeknek, dicájuknak 3—3 rénes forintyával, az nemes országtól deciaráit okok és fundamentumok szerint kívánnyák szedetettni, minthogy pedig eleitül fogva megmásolás nélkül minden időben jobbágyi terhet velünk együtt viseltek”, a vármegye javaslatára abban az esetben, ha dikájuk „az közrendnél terhessebb volna”, a parasztságnak is „in justa proportione” kellene segíteni őket.155 152 Lőrinci, 1709. június 19. BÁNKÚTI 1996,488-492. 153 BÁNKÚTI 1996,490^192. 154 BÁNKÚTI 1994,120-122. 155 BÁNKÚTI 1994, 133.; IVÁNYOSI-SZABÓ 1989. 43
