Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig esetén kiirtással fenyegetve őket.119 Amikor Károlyi Sándor csatlakozott a felkeléshez, Rákóczi a Duna-Tisza közére küldte, hogy „azon Duna-szigetekben levő ráczo- kat, a víz annyira megfagyván (ha ugyan csak magukat conjungálni nem akaiják), onnand” kiveije.120 A császáriak felső-magyarországi ellentámadása miatt azonban a fejedelem néhány nap múlva oda irányította Károlyit. Bercsényi pedig Szabó Máté hatvani kapitányt bízta meg, hogy Szentendrére küldjön be grationálist a rácoknak, talán ezek átállásában jobban bízott, mint a határőrvidéken lakókéban. Szabó Máté azonban 1703. december 3-dikán és 5-dikén csak ezt jelenthette: „Sokat fáradtam a rácok grationalissa beküldésiben, de semmi mód nem adatott. Mindenütt a német őrizvén a passusokat és rác helyeket, kik legkissebb részit is ruháiknak az általmenő parasztembereknek megkeresik, máris suscipiálódván ellenek.”121 Egyes adatok szerint az 1704 januárjától a Dunántúlon harcoló Károlyival egyes rác csoportok megbízottjai meg is egyeztek, őket azonban visszatérőben az erről mit sem tudó kuruc csapatok kifosztották, s az egyezség így felbomlott.122 Bárhogyan is történt, a békés megegyezés nem jött létre,123 s maradt a fegyveres harc. Rákóczi is így döntött. „Ki akartam használni a tél keménységét és a Duna jegét, és azért elküldtem Deák Ferenc és Ilosvay Imre ezredeseket, hogy a Duna partján lakó rácokat verjék szét Földvárnál, vagy kényszerítsék őket arra, hogy pártomra álljanak. E két tiszt átkelt a befagyott folyón, szerencsésen megverte Kreutz tábornokot, akit a budai és más helyőrségekkel és a rác katonasággal együtt a Duna partjainak védelmére rendeltek. Kreutz tábornokot fogolyként hozták Miskolcra.”124 Csakhogy mégsem következett be a stratégiailag fontos Dunántúl elözönlése, a Duna vonalának szilárd ellenőrzése és áttörése. Deák Ferenc és Ilosvay Imre ezredei átkeltek ugyan a Dunán, de azután bekövetkezett az, amit később Rákóczi tömören így állapított meg: „Egyébként a tél, akármilyen szigorú volt is, nem akadályozta meg a hadi sikerekben félmeztelen katonáimat, akiket zsákmány és fosztogatás sugallta belső hév fűtött.”125 A felkelő csapatok ugyanis elfoglalva Dunaföldvárt, kifosztották a már előzőleg csatlakozott lakosokat és a ferences rendházat. Az még ugyan az ellátást nélkülöző csapatok igényeivel magyarázható, hogy elviszik a rendház 186 akó borát, 5 lovát, 12 ökrét szekerestől, házieszközeit és szalonnáit, de az már csak fosztogatásnak minősíthető, hogy elrabolják a több ezer forint értékű ezüst egyházi edényeket, miseruhákat és más textíliákat. A zömmel protestáns katonaság katolikuselle119 ESZE 1980, 620-621. 120 Tokaj alatti tábor, 1703. november 1. Károlyi oklevéltár V. 1897,37-38. 121 BÁNKÚTI 1969, 91.; BÁNKÚTI 1996, 95-96. 122 II. Rákóczi F. 1978,331-332. 123 BENDA 1980, 141-157. Irodalommal.; Történetírásunk mindmáig nem tisztázta megnyugtatóan, hogy miért tartottak ki a rácok az udvar mellett. Az a leegyszerűsítő magyarázat, hogy ezt csak Bécs fondorlatos machinációi okozták volna, nem fogadható el.; A határőrvidéki rác társadalomra: KOROKNAI 1974. 124 II. Rákóczi F. 1978, 331.; BÁNKÚTI 1969, 89-90.; ESZE 1955, 281.; PRAZNOVSZKY 1984, 122-123. 125 II. Rákóczi F. 1978, 330. 35
