Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)

Zábori László 4. A háború hatása a megyei iskolázásra A művelődésügy területén tapasztalható lendületes fejlődést megakasztotta a II. világ­háború. Nem csupán az anyagi eszközök hiányával kellett számolni, de kevesebb figye­lemjutott a nevelési-oktatási kérdéseknek is. „Egész kis hadiüzem lettünk” — állapítják meg a pestszentlőrinci lakótelepi elemi iskola tantestületének 1943 júniusában tartott tanévzáró értekezletén. A gyerekek rongyot, ruhát, papírt gyűjtöttek és a sebesült kato­nákat látogatták a kórházakban. Továbbá egy vallás- és közoktatási miniszteri rendelet előírásainak is engedelmeskedve lapokat írtak a fronton harcoló katonáknak. Az egyik osztály a tanév folyamán nem kevesebb, mint 1250 lapot küldött el. Sok esetben a hon­védek válaszoltak, sőt olyanok is akadtak, akik hazatérésük után meglátogatták az isko­lát. („A katonák válaszai hazafias lelkesedéstől, a kis iskolások iránti szeretettől, a jobb jövőbe vetett hittől, a győzelmes hazatérés reményétől vannak telítve” — állapítja meg a tantestület.) Ebben a rendkívüli helyzetben a tanítók legfőképpen arra törekedtek, hogy „a gyermekekben minél mélyebben megerősítsék a nemzeti testvérközösség érzé­sét”.234 1943 elején a tankerületi főigazgató utasította az iskolákat, hogy a tanítási idő alatt is mindig legyen bekapcsolva egy rádió, amiből megtudhatják, mikor várható légi­támadás. Sok iskolának persze nem volt rádiója, ám ezeket a többieknek kellett telefo­non vagy küldönc útján értesíteni. Légitámadás esetén „azon tanulók, akik 20—30 perc alatt elérhetik lakásukat, az utcán nem álldogálva, fejetlenséget nem keltve, vonuljanak lakásukra. A hazaküldés okát nem kell velük közölni” — szólt a főigazgatói utasítás. Akik pedig messzebb laktak, netán vasúton jártak iskolába, azokat magában a taninté­zetben vagy valamely közeli épületben kellett elhelyezni, ha pedig a környéken megfe­lelő óvóhely volt, akkor oda kellett őket vezetni.235 A szegedi honvédhadtest légó pa­rancsnokának javaslata alapján kijelölték a légitámadás veszélyének kitett Pest megyei településeket. Ezek a következők voltak: Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Abony, Újszász, Kecel, Cegléd, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Nagykőrös. A felsorolt települések iskoláiban november 3-án kezdődött meg az 1943/44-es tanév.236 1 944. március 19-én Magyarországot megszállta a hitleri német hadsereg. 1944. március 21-én a tankerületi főigazgató (Stolpa államtitkárral távbeszé­lőn történt előzetes egyeztetés után) elrendelte, hogy ha valamely tanintézetbe idegen csapatok nyomulnak be, és a tanítást semelyik szomszédos iskolában nem lehet folytat­ni, a tanévet azonnal be kell zárni és a bizonyítványosztásra is sort kell keríteni. Ha pe­dig középfokú iskolát foglalnak el idegen katonák, akkor a legközelebbi népiskolában a tanítást be kellett szüntetni, s a középiskola diákjai és tanárai ott folytathatták a tanu­234 PML VI. 502-b PPSK Vm. tanfel. ált. ir., 18. doboz. 260/1944. sz. A pestszentlőrinci lakótelepi iskola tantes­tületének tanévzáró ülése, 1943. június 9. 235 PML IV. 502-a PPSK Vm. Tanf. Elnöki ir., 1. doboz. 9/1943. sz. 236 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 11. doboz. 159/1943. sz. 282

Next

/
Thumbnails
Contents