Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - I. A török kiűzése (1686-1702)

Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig

kényszerültek lépni vagy szerveződni.76 A céhek számának emelkedése tehát semmiféle ipari fejlődést nem jelez.

Néhány mezővárosban (Kecskemét, Nagykőrös) azonban olyan mesterségek is feltűntek, amelyek a jobb módú mezővárosi polgárság magasabb igényeinek kielégítését szolgálták (ötvösség, egyházi tárgyak előállítása stb.).77

Az anyagi gyarapodásnak voltak olyan meglepő esetei is, nem csak a nemesek között, mint Tass zálogügylete. Ennek keretében Matolcsy Györgyné Fáy Anna 1697. július 7-dikén zálogba adta a Solt megyében fekvő Tass kuriális falubeli részét, valamint a szintén Solt megyében fekvő Szentgyörgy és • Halászteleké nevű pusztákat Tasson lakó saját jobbágyainak (18-an név szerint felsorolva „és a többieknek”) 12 esztendőre 3000 rénes forintban. A szerződést Sőtér Ferenc alispán által bevezettették a közgyűlési jegyzőkönyvbe.78 Az eset azért is említésre méltó, mert a vármegye 1688-ban, mivel lakói a zavaros időkben elszegényedtek, taxájukat a falu újjáépülésé- ig 5 forintról 2 forintra szállította le. 1697-ben pedig a megye a lakosok kérésére a fizetendő porcióból 50 forintot elenged.79

A jövőben való reménykedés jele volt, hogy több helység hozzálátott temploma helyreállításához vagy felépítéséhez. A váci Szent Mihály-templom renoválása nyilván püspöki utasításra a jobbágyi robottal (Püspökhatvan) történt,80 de több falu önmaga kezdeményezte templomának javítását, amiért a vármegye bizonyos adó- és köztehercsökkentést adott, mint pl. 1699-ben Tótgyörknek.81 82 83 Süly 1697—1698-ban épített templomot, Túra és Kerepes 1701-ben kap kedvezményt templomjavitasra, Csővár és Veresegyház 1702-ben84 stb.

Kecskemét református közössége pedig éppen a legnehezebb években, 1682-től kezdi építeni templomát. Mivel az I. Apafi Mihály erdélyi fejedelemtől kért 200 kősót sohasem kapták meg, saját erejükből égettek téglát; faanyagot, gerendákat és zsindelyt pedig a felső vármegyékből szállítottak, sőt Révkomáromból festett szószéket is hozattak.85

76 GALGÓCZY 1876,1. 99.; EPERJESSY 1965. és EPERJESSY 1967.

77 BOBROVSZKY 1980, passim; FENYVESI 1989/1, 141.

78 BOROSY 1985,209-210.

79 BOROSY 1985,62., 194.

80 HORVÁTH 1983,52.

81 BOROSY 1986, 72.

82 BOROSY 1986, 113.

83 BOROSY 1986,151., 154.

84 BOROSY 1986, 191., 194.; HORVÁTH 1977.

85 TOLLAS 1958, passim.

27