Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között tanév végéig a tanulók egyharmada szerezte be a kívánt magyaros formaruhát. A pest- szenterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban pedig a nagy szegénység miatt nem is tették kötelezővé, csupán ajánlották a tanulóknak.196 Szigorodtak az erkölcsi követelmények is. 1936 októberében a tankerület összes középiskolájában a tanárok meglepetésszerű ellenőrzést tartottak, melynek során átkutatták a diákok könyveit, táskáit és más tanfelszereléseit. Szennylapokat és ponyvairodaimat kerestek elsősorban, bár ilyesmit csak elvétve találtak. Horogra akadt viszont néhány riasztópisztoly, csúzli, játékautó, labda, üres töltényhüvely, pipa, cigaretta, öngyújtó, szájharmonika, gumispuska ... s bizony néhány nyilas röplap is, egy-két pornográf kiadvány, „illetlen verseskönyv” és pár kalandregény társaságában.197 Szigorú feltételeknek kellett megfelelniük a tanároknak is. 1940 májusában Keme- nes Illés tankerületi főigazgató iskolalátogatásai során kedvezőtlen tapasztalatokat is szerzett. Úgy találta például, hogy a férfi és női tanárok gyakran a tanulók előtt is tegezik egymást. Csakhogy ez szerinte „a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elsekélye- sedéséhez vezet”, ezért helytelen. „A mai társas életnek ez a kinövése ne találjon helyet az iskola falai között” — írta a középfokú tanintézmények igazgatóinak címzett körlevelében. Az akkori idők általános pedagógiai felfogásának szellemében kijelentette: „a tanár saját egyénisége érvényesülésének határt szab a nevelői hivatás.” Ennek megfelelően a tanárok öltözködésében is talált kivetnivalót: elsősorban is a „felesleges díszítő szerektől, mesterséges eszközöktől” óvta kollégáit. A tanárok dohányzását is roppant károsnak tartotta a főigazgató, hiszen a tanuló „nem becsülheti az egészség értékét, ha észreveszi, hogy az egészséges élet hirdetője rabja egy ártalmas szenvedélynek”. Súlyos nevelői hibának ítélte a tanárok és a diákok közötti tegeződést, kivált akkor, ha férfi tanár leány tanítványával jut ilyesfajta „megengedhetetlen bizalmas viszonyba”. A tankerületi főigazgató maga is hangoztatta, hogy a felsorolt jelenségek szórványosan fordulnak elő, mégis szükségesnek látta felhívni rájuk a tanártársadalom figyelmét.198 A 30-as években a szorosan vett oktatási-nevelési kérdések mellett a gimnáziumok életében is egyre nagyobb szerepet kapott a politika. 1933 októberében a minisztérium felszólította a tankerületi főigazgatókat, hogy óvják az ifjóságot az állam és társadalomellenes mozgalmaktól. Pest megye középfokú tanintézményeiben azonban ekkoriban nem volt jele a felforgató eszmék terjedésének.199 1 93 5 elején a tankerületi főigazgató egyes cionista csoportok veszélyességére hívta fel a figyelmet.200 A parlamenti választások során előfordult, hogy egyes tanárok politikailag igyekeztek befolyásolni tanítványaikat és rajtuk keresztül szüleiket. A vallás- és közoktatási miniszter 196 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 4. doboz. 50/1937. sz. 197 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 3. doboz. 147/1936. és 156/1936. sz. Ezt az akciót a későbbi években is elrendelték, de ritkán találtak felforgató eszméket hirdető, illetve pornográf kiadványokat. 198 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 8. doboz. 168/1940. sz. 199 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., doboz. 31/1933. sz. Igaz, Újpesten a gimnázium közelében szélsőbaloldali röplapokat szórtak. 200 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 3. doboz. 3/1935. sz. 275
