Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László rendeletben tiltotta el ezt a káros gyakorlatot.201 Az újpesti Könyves Kálmán állami reálgimnázium igazgatója 1936 áprilisában arról számolt be a tankerületi főigazgatónak, hogy iskolája a baloldali radikalizmus és a nagytőke kettős nyomása alatt áll. A sok esetben baloldali beállítottságú szülők az igazgató véleménye szerint rossz néven veszik a tanintézményben uralkodó szigorúságot, és a tanulók túlzott megterhelése ellen tiltakoznak. Az elmúlt négy év során legalább 100 család vette ki gyerekét a gimnáziumból. „Vulkánon táncolunk mi, akik a nagytőkével, a radikalizmussal s a vele kapcsolatos elpuhult, egykés világnézettel egyszerre szembe merünk szállni” — panaszolta a gimnázium igazgatója.202 Másrészt viszont sok esetben úgy tűnt, fantomok ellen küzdenek a tanügy irányítói, amikor a „vörös és barna veszedelem” elleni harcról beszélnek. Amikor a tankerületi főigazgató 1937 decemberében jelentést tett a minisztériumnak különböző politikai irányzatoknak az ifjúságra gyakorolt hatásáról, egészen jelentéktelen esetekről számolt be. így például megemlítette, hogy az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium egyik 8. osztályos tanulója irodalom dolgozataiban „megengedhetetlen politikai nézeteket hangoztatott”, és „tiltott lapokat teijesztett”. A kicsapott diák nem sokkal később a helyi kommunista ifjúsági szervezet vezetője lett. Ugyanebben az iskolában egy 7. osztályos növendék „Mikes nyelve” című dolgozatának bevezetőjében becsmérelte a magyar nyelvet, s ezért szigorú megrovást kapott. Több esetben koboztak el tanulóktól különböző szélsőjobb- és szélsőbaloldali sajtótermékeket, kiadványokat. A tankerületi főigazgató szerint veszélyes a külfölddel folytatott diáklevelezés is, mert „az idegen nép politikai felfogása átszivároghat az ifjúság leikébe”. Néhány gyerek szovjet iskolásokkal levelezett eszperantó nyelven, amit Kemenes Illés főigazgató különösképpen tűrhetetlennek tartott. Javasolta is, hogy minden Oroszországból érkező, illetve oda tartó levelet ellenőrizzenek.203 1941 márciusában a tankerületi főigazgató a német nemzetiségi szervezkedésre hívta föl a vallás- és közoktatási miniszter figyelmét. Tájékoztatása szerint nyilas magatartása miatt Bertalan György kispesti gimnáziumi testnevelő tanárt három hónapi fogházra ítélték. Mint írta, „Budapest környékén Jóska bácsi propaganda folyik” — ezzel a névvel illetik a Sztálin keresztnevéről elnevezett kommunista kormánypropagandát”.204 Konkrétumokról a főigazgató, az egy Bertalan György esetét leszámítva, nemigen tesz említést. Ennek ellenére a minisztérium 1941 júniusában „az iskolák életét zavaró mindennemű politikai szervezkedéssel szemben” a legszigorúbb fellépésre bíztatja a tankerületek vezetőit és az iskolaigazgatókat. Ami annyit jelentett, hogy 24 órán belül el kellett távolítani azokat a tanulókat, akik az iskolákban politikai 201 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 3. doboz. 13/1936. sz. 202 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 3. doboz. 32/1936. sz. 203 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 4. doboz. 380/1937. sz. 204 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 7. doboz. 202/1941. sz. Bertalan György vétsége abból állott, hogy 1939. december 17-én éjjel két órakor egy vendéglőben „olyan nótákat énekelt és olyan politikaijelszavakat használt, amelyek kimerítik a társadalmi felforgatásra irányuló vádat”. 312/1941. sz. 276
