Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között elején a tankerület vezetői jelentős erőfeszítéseket tettek a rossz állapotú iskolaépüleJ r r , , , . 185 tek felújítása, valamint a taneszköz-ellátás biztosítása érdekében is. 1923-ban a kormányzat takarékosságai intézkedéseinek keretében a középiskolákban is létszámleépítéseket javasolt. A tankerület Pest megyéhez tartozó részében öt gimnázium két tanárának elbocsátására és három áthelyezésére került sor. A kun- szentmiklósi református főgimnáziumban Gaál Mózes tankerületi főigazgató a felső négy évfolyam megszüntetését is lehetségesnek látta, mivel az 5—8. osztályokban csak 65 gyerek tanult. Ugyanakkor több tanintézményben nemhogy fölösleges tanár nem volt, hanem éppenséggel hiányzott egy-egy tanerő.185 186 A középiskolák egyébként meglehetősen sanyarú anyagi helyzetben voltak. A kunszentmiklósi református főgimnáziumban a téli fűtőanyag beszerzése körül állandóan nehézségek támadtak. Az aszódi Petőfi Gimnáziumot a felettes egyházi hatóság tartotta fenn a tandíjból és az egyházi adókból, azonban az iskola épülete rogyadozott. Felújításra, építkezésre anyagi eszközök hiányában gondolni sem lehetett. A nagykőrösi Arany János Gimnáziumot a tandíjakból, egyházi adókból, valamint egy 3 hold nagyságú földterület jövedelméből tartották fenn. Az évi tandíj a reformátusoknak 50 kg búza ára, más fele- kezetűeknek 75 kg búza ára volt a 20-as évek közepén. A kecskeméti református gimnáziumban viszont a helybeli református gyerekek évi 1 mázsa, más felekezetűek 1 és fél mázsa, az izraeliták pedig 2 mázsa búza áráért tanulhattak. A tankerületi főigazgató figyelmeztette is az iskola vezetését, hogy a tandíjat tovább már semmiképpen ne emeljék! A halasi református főgimnázium egy 997 katasztrális hold területű birtok jövedelmeit élvezhette, azonban így sem tudták fedezni a kiadásokat, így rendszeresen államsegélyért folyamodtak.187 A tanárok akkoriban sem voltak éppenséggel túlfizetve: 1924 májusában egy igazgatói értekezleten a jelenlévők a tanári fizetések jelentős emelését kérték a minisztertől, mert „a tanítás presztízse különben emelkedni nem fog”.188 189 Egyes tanárok papíripari termékek és könyvek árusításával igyekeztek kiegészíteni csekélyke jövedelmüket. 1925-ben azonban a vallás- és közoktatási mi- niszter ezt a fajta tevékenységet a tanároknak megtiltotta. 1929 májusában Gaál Mózes tankerületi főigazgató nyugállományba vonult.190 Helyébe dr. Acsay István lépett. (Helyettese dr. Finály Gábor lett.) Az új főigazgató 185 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ír., Elnöki ir., 1. doboz. 44/1922. sz. Az újpesti leányiskola épületében tanítani sem lehetett, ezért az oktatás délutánonként folyt a közeli polgári iskolában. A fegyelem terén is jelentős a haladás, sőt a tankerületi főigazgató megállapítása szerint az egyházi tanintézményekben túlzott is a szigor, a „tanulók engedelmessége néhol inkább a félelmen, mintsem a belátáson épül fel” - olvashatjuk a tankerületi főigazgató jelentésében. 186 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 18/1923. és 26/1923. sz. 187 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 65/1923. sz. 188 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 2. doboz. 15/1924. sz. 189 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 2. doboz. 26/1925. sz. 190 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 2. doboz. 5/1929. sz. Gaál Mózes 1889 és 1907 között előbb Pozsonyban, majd Budapesten tanított, 1907-től 1918-ig pedig a tisztviselőtelepi gimnázium igazgatója volt. 1918 és 1929 között töltötte be a budapestvidéki tankerületi főigazgatói posztot. Mindemellett az 273
