Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között Kerekegyházán új tanonciskola is létesült.)178 1937-ben 45 Pest megyei községben találunk iparos tanonciskolát, illetve tanfolyamot.179 A Klebelsberg-féle nagyszabású népiskola-építési program keretében néhány polgári iskola is létrejött: 1926 szeptemberében Rákoskeresztúron, Kiskunhalason és Pécelen állami, Rákoscsabán és Budaörsön magán, Cinkotán, Tápiószelén és Kiskun-lacházán pedig társulati polgári iskola nyílott meg. Ezzel a Pest megyei tanfelügyelőség területén 64-re emelkedett az ilyen típusú tanintézmények száma (közülük állami 27, községi 7, társulati 4, magán 4, római katolikus 17, református 3, evangélikus 1, izraelita l).180 1928-ban viszont már a Pest megyei tankerület kilenc rendezett tanácsú városában és 34 községében 76 polgári iskolát találunk. (Ebből 27 a fiú-, 39 a leány- és 10 a vegyes iskola.) A tanfelügyelő megítélése szerint 13 településen lett volna célszerű további polgári iskolákat szervezni (Bián, Pomázon, Budaörsön, Budakeszin, Pesthidegkúton, Zsámbékon, Pilisen, Albertirsán, Ceglédbercelen, Isaszegen, Tökölön, Soltvadkerten és Kiskunlacházán). Azonban úgy vélte, a mezőgazdasági lakosság nem veszi igénybe ezeket a tanintézményeket, így például Nagykátán 57 fiú és 41 leány, Dunapatajon 72 fiú és 41 leány, Ráckevén 57 fiú és 49 leány látogatta a polgári iskolát, noha hely bőven lett volna még. Ezzel szemben a fővároshoz közeli településeken, ahol az ipari munkásság nagy számban tömörült, a polgári iskolákban zsúfoltság uralkodott — annak ellenére, hogy a 76 ilyen típusú tanintézet közül 58 Budapest környékén helyezkedett el. Sajnos azonban a Pest megyei tanfelügyelő tájékoztatása szerint a polgári iskolákban az elemi iskolákénál is silányabbak voltak az elhelyezés körülményei, miként tanfölszerelésükkel sem büszkélkedhettek. Ezen túl pedig „az éveken át rosszul fizetett óradíjas helyettes tanárokkal betöltött állások komolyan veszélyeztetik a polgári iskola jövőjét” — olvashatjuk a Pest megyei tanfelügyelő jelentésében.181 1920-ban 16 gimnáziumot találunk Pest megyében. Ezek a következők: az újpesti állami főgimnázium, az újpesti állami leánygimnázium, a Wagner-féle rákospalotai magángimnázium, a kalocsai katolikus főgimnázium, az aszódi evangélikus főgimnázium, a nagykőrösi református főgimnázium, a kunszentmiklósi református főgimnázium, a gödöllői minorita főgimnázium, a váci piarista főgimnázium, a ceglédi állami főgimnázium, a kecskeméti katolikus főgimnázium, a kecskeméti állami főreáliskola, a kecskeméti katolikus leánygimnázium, a kecskeméti református főgimnázium, a kiskunfélegyházi állami főgimnázium, valamint a kiskunhalasi állami főgimnázium. 178 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 253. doboz. 75/1925. sz. A kiskunhalasi tanfel. jelentése. Az 1935. évi 8620. számú ME. rendelet az iparos tanonciskolák igazgatását és felügyeletét szeptember 15-i hatállyal az ipari miniszter hatásköréből a közoktatási miniszter hatáskörébe utalta. Az iparoktatási intézetek szervezése, szervezetének, tantervének, a tanerők képesítésének megállapítása és minősítése tekintetében a közoktatási miniszter az ipari miniszterrel egyetértve jár el. 411. doboz 16/1935. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 179 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 140/1937. sz. 180 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 276. doboz. 21/1926. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 181 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 310. doboz. 22/1928. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 271
