Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László Később még két helyen, Kispesten és Pestszenterzsébeten jött létre állami gimnázium. (További hat, majd a tankerület területének 1924-ben történt megnagyobbításával ösz- szesen már tizenöt középiskola tartozott még a budapestvidéki tankerületi főigazgató felügyelete alá, de azok Pest megye határain túl helyezkedtek el.)182 A proletárdiktatúra leverését követően a tankerületi főigazgatóság vezetői a rend és a fegyelem helyreállítását tekintették egyik legfőbb teendőjüknek. Úgy látták ugyanis, hogy a kommunista rezsim „jelentősen lerontotta a tekintélyt, a tisztességet”. A tanulmányi eredményekkel is adódtak problémák, főként az állami iskolákban; a szerzetesi gimnáziumokban e téren nem volt gond. A főigazgató szerint azért nem, mert az egyházi tanintézményekben a tanárok nem cserélődtek oly gyakran, s mivel kenyérgondjaik sem voltak, figyelmüket jobban tudták munkájukra összpontosítani. Némelyik iskola épülete igen rossz állapotban volt (például a váci és kecskeméti piarista gimnáziumok, valamint a gödöllői minorita gimnáziumok épületei). A fűtőanyag beszerzésének nehézségei miatt gyakran kellett szénszünetet tartani. Majd’ mindenütt jelentős szerepet kapott a tanulók öntevékenysége: önképzőkörök működtek, és a diákok segédkeztek az épületek javításában, a fűtőanyag beszerzésében. A főigazgató felhívta az iskolákat arra, hogy nagyobb súlyt helyezzenek az idegen nyelvek oktatására és a gyakorlati képzésre. (A kecskeméti piarista főgimnáziumban könyvkötő műhely létesült, sőt kosárfonással is foglalkoztak a gyerekek, a ceglédi gimnáziumban a diákok hordták be és vágták fel a fát a tüzeléshez.) A testnevelés is egyre fontosabb szerephez jutott: több iskolában is testgyakorló körök alakultak, céllövő és tomaver- senyeket, valamint tomaünnepélyeket rendeztek. A tankerület vezetői iskolalátogatásaik során a magyar nyelv tanításának fontosságára is felhívták a figyelmet.183 Az 1922. július 1-jén tartott igazgatói értekezleten a résztvevők elégedetten állapították meg, hogy a háború előtti fegyelem mindenütt helyreállt, és a tanulmányi eredmények folyamatosan javulnak. Viszont úgy látták, „a szülők érdeklődése az iskolák munkája iránt általában csekély”. Ami abban is megmutatkozott, hogy a szülői értekezleteken általában kevesen jelentek meg. Talán azért — vélték az igazgatók —, mert a szülők sokszor úgy érzik, kioktatják őket a tanárok. Az értekezleten vita alakult ki a felvételi vizsga szükségességével kapcsolatban. Azzal viszont mindenki egyetértett, hogy a szegényebb tanulók számára szükséges lenne felzárkóztató tanfolyamokat indítani. Szó esett a diákok túlterheléséről is. Lehetetlen állapot —jegyezte meg az egyik felszólaló —, hogy némelyik osztályban az óraszám meghaladja a heti 30-at is. Az értekezleten javaslatokat is megfogalmaztak a minisztérium számára. így az igazgatók a tananyag csökkentését, az elmaradt óradíjak és más illetmények sürgős kiutalását, a háborúban elesett tanárok árváinak segélyezését kérték.184 A 20-as évek 182 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 76/1920. sz. és 2. doboz 28/1924. sz. Az első hét helyen felsorolt tanintézet Gaál Mózes, tankerületi főigazgató hatáskörébe tartozott, a többit helyettese, Madzsar Gusztáv felügyelte. Összesen 33 iskola volt tehát a budapestvidéki tankerületben. 183 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 50/1921. A tankerületi főigazgató jelentése a vallás- és közoktatási miniszternek, 1921. augusztus 27. 184 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 1. doboz. 28/1922. sz. 272